Érzékenyítő tréning – Nagykanizsa – 2019. március 05.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Nagykanizsa, Miklósfai Általános Iskola

 

Időpont: 2019. március 05.

 

Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

Ezen az órán ismét elővettünk pár régi játékot, azok szabályismeretét pontosítottuk, illetve továbbfejlesztettük.

  1. BUMM.

Körbeálltunk, majd játékvezetőként beálltam a kör közepébe, kitüntetvén magam seriffi címmel. A játék mechanikája egyszerű: A serif fegyvert formál kezével, s mutat valakire, miközben azt mondja, BUMM. Erre a célszemély azonnal leguggol, s a két szomszédja a feje felett összelő, szintén BUMM-mal. Mivel ezt a játékot már nagyon jól ismerjük, a gyerekek kérték, hogy játsszuk kiesősre. Amikor már ez is kisujjból ment nekik, átalakítottuk picit a játékot…

 

  1. KATEGÓRIA.

A játék mechanizmusa azonos elődjével, most a serif a kör közepén amikor mutat valakire, nem BUMM-ot mond, hanem egy kategóriát, amire a rámutatott diák lehajol, s a két szomszédja összelő, s az marad benn a játékban, aki hamarabb teljesíti a feladatot. Pl. szín…piros, magyar költő… Petőfi Sándor.

 

 

 

 

 

III. BUMM

Bár a neve azonos az előző alapjátékéval, de a játékmenet teljesen más. Körbeültünk a gyerekekkel, és megismertettem a szabállyal: számolunk egymás után, aki pedig a 7est, vagy olyan számot, amiben szerepel a 7es, vagy a 7es többszöröseit kellene mondja, helyette BUMM-ot mond. Ha valaki ront, kezdődik elölről a számolás.

 

  1. SZÁMOLÁS

Elindítottam először egy számot tőlem balra, hogy adják tovább, s növekedjen, amíg körbeér. Ezután a másik irányba is egyet. Aztán nehezítettünk: egyszerre két számot indítottam el, egyiket jobbra, másikat balra. Aztán hogy még nehezebb és még izgalmasabb legyen, 3 számot indítottam el, egyiket jobbra, 4 másodperc múlva a következőt balra, s utána 2 másodperccel az utolsót a másik irányba.

 

  1. HALANDZSA

Az EGY KETTŐ HÁROM párbeszédes játékhoz hasonló, itt is párban beszélgetnek egymással különböző szituációkban, azzal a különbséggel, hogy most halandzsázniuk kell.

 

  1. SZALADJ, HA…!

A gyerekek nagyon megszerették ezt a játékot, így most is előszeretettel játszották.

 

Ezen alkalom során nem igazán történt semmi új dolog. Minden játék, melyet játszottunk, már játszottuk korábban. Minden játék után megálltunk, és beszélgettünk annak menetéről, a játék során szerzett benyomásokról. Kértem mindegyiknél, hogy gondoljanak vissza, mikor utoljára játszottuk az adott játékot. Változtak-e? Miben változtak? Látják-e/ érzik-e magukon a fejlődést?  Volt egy lány, aki a kategóriás játékot nem szerette korábban, mert mindig korán kiesett, hogy ő nem tud olyan gyorsan válaszolni. Most megnyerte a játékot és azt mondta: mostantól ez a kedvenc játéka! Ahogy fejlődnek a diákok készségei, úgy fokozódik egyenesen arányosan a játékok során kialakuló versenyszellem is, s ez által, rendkívül izgalmassá teszik a játékokat. A halandzsás játéknál volt olyan, aki korábban nem mert beszélni, hogy ő nem tud halandzsázni. Ez a gyerek ezen alkalomra levetkőzte a gátlásait, és olyan folyékonyan kezdett beszélni, hogy már-már nevetés közben az egész csoport szinte elhitte, hogy létezik az a nyelv, amit beszél.

 

Az utolsó játéknál nem adtam meg semmilyen szabályt, kíváncsi voltam, hogy maguktól milyen állításokat fognak kijelenteni. Úgy történt, ahogy vártam. A kijelentéseik a felszínességet elkerülték, olyan mondatok hangoztak el, melyek, véleményem szerint, feltételeznek egy biztonságos bizalmi légkört.

 

Néhány zárógondolat:

Fontos volt, hogy ismételjünk a játékokban, ezzel mérve azt, hogy mennyit fejlődtek a fiatalok. Előszeretettel osztanak meg egyre több dolgot magukról és a környezetükről, hiszen érzik, hogy olyan közösségben vannak, ami elfogadja őket! Éppen ezért bátran és önfeledten játszanak, lépnek tudtukon kívül önmaguk „szerepébe”!

 

Első 6 hónap foglalkozás elsődleges céljai:

  • A diákok tanulják meg szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket
  • Sajátítsák el a hatékony agressziókezelési módokat
  • Váljanak kompetensekké az érzelmek felismerésében
  • Az empátia, fantázia fejlesztése, a csoport összetartozás-tudatának erősítése

Fejlessze a tanulók:

o érzékszerveik működését

o megfigyelő és utánzókészség

o figyelem összpontosító képesség

o szókincs, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét

o együttműködési képességét

 

Budapest, 2019.03.31

Érzékenyítő tréning – Pécs – 2019. február 06.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Pécs, Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola

 

Időpont: 2019. február 06.

 

Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

 

A foglalkozás célja a szókincs, kifejező-, beszéd- és mozgáskészség fejlesztése volt.

 

Első játék: Hármas szójáték

Kértem egy önként jelentkezőt. A kezdő játékos megnevezett három tárgyat – azonos kezdőbetűvel. A következő játékos feladata, hogy olyan mondatot alkosson, amelyben ez a három szó megtalálható, majd ő adja meg az újabb szavakat.

 

Második játék: Szó-lánc

A kezdő játékos mond egy szót, majd mutat valakire. A következő játékos az elhangzott szó utolsó betűjével kellett mondjon egy új szót, s mutat valakire. Így tovább. Pár kör múlva nehezítettünk a játékon, néhány körig az volt a szabály, hogy csak egy szótagú szót mondhattak, utána két szótagút, aztán három.

 

Harmadik játék: Mondj egy történetet!

Van egy mesélő, aki folyamatosan mond egy történetet. A többiek bele-beleszólnak ebbe a történetbe különböző szavakkal, s neki a kapott információkat beépítve kell folytatnia történetét, mégpedig úgy, hogy az eredeti sztori fő vonala megmaradjon. Határozottan kiváló lehetőség a kreativitás, fantázia fejlesztéséhez.

 

 

 

Negyedik játék: Szópárbaj

A kör közepén áll a két ellenfél. Egyidejűleg kell – folyamatosan! – mondaniuk egy-egy összefüggő történetet. Az nyer, aki tovább bírja.

 

Ötödik játék: Jut eszembe

Körbeültünk. A kezdő embernek mondania kell egy mondatot, például: “A madárfüttyről nekem az erdő jut eszembe.” A mellette ülő kapcsolódik hozzá “Az erdőről nekem a vadállatok jutnak eszembe.”. Majd a következő: “A vadállatokról nekem az állatkert jut eszembe”. Mindegyik játékosnak meg kell jegyeznie a saját mondatát, ugyanis a játék második menetében fordított sorrendben hangzik el az összes mondat.

 

Hatodik játék: A bíró

A bíró a következő rendelkezést hozza: “Akit kérdezek, nem válaszolhat. Helyette a baloldali szomszédjának kell felelni. A kérdezett semmiféle módon nem jelezhet vissza, nem bólinthat, nem mosolyoghat Érted?” A bíró kérdésére majdnem mindig válaszolnak. Aki válaszol, kiesik. Ez a játék kiváló volt lezárásnak, mosolygósan fejeztük be a tréninget.

 

Reflexió: Az első gyakorlatban sokan csak olyan tárgyakat tudtak mondani, amik a környezetükben vannak (pl.: pad, asztal, szék stb.). Sokaknak gondot okozott, hogy elvonatkoztassanak a tantermi környezettől, és bármilyen tárgyat mondhassanak. Amikor megtapasztalták, hogy a tantermi környezethez szorosan nem kapcsolódó szavakat is lehet mondani, akkor már könnyebben ment a szókincsük felidézése. A szókincsre épülő gyakorlatoknál nagy segítséget jelentett nekik, ha megadtam témát, kategóriát egy adott szócsoporthoz. Ezen belül már sokkal könnyebben tudtak előhívni szavakat. A koncentrációt igénylő gyakorlatokat szinte gond nélkül teljesítették a résztvevők, érződik, hogy nem voltak hiábavalók az elmúlt foglalkozások.

 

Budapest, 2019.02.28.

Érzékenyítő tréning – Balatonszemes – 2019. február 12.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola

 

Időpont: 2019. február 12.

 

Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

A foglalkozás elsődleges céljai:

 

  • A csoport összetartozás-tudatának erősítése
  • Empátiás készségek továbbfejlesztése
  • A fentiek alkalmazása speciális helyzetű (más nemzetiségű, szegény, sérült, vagy a közösségbe később érkezett) társaik felé
  • Az erőszakmentes kommunikáció készséggé szilárdítása
  • Társas kapcsolatokhoz szükséges önbizalom továbbfejlesztése
  • A csoport, mint „safe space” alkalmazása
  • A csoporttudat kiterjesztése analógiák alapján

Fejlessze a tanulók:

  • önismeretét és saját értékeik felvállalását
  • közösségtudatát és nyitottságát egymás felé
  • a kommunikációs eszköztárát és vitakészségét
  • beleélő készségét és az arra való bátorságát
  • toleranciáját és stressztűrését

 

 

A hatodik foglalkozás alkalmával erősítettük a csoportdinamikát, egyre jobban megismertük egymást és gyakoroltuk a már megtanult játékokat, azok szabályait tökéletesítettük, elkezdtünk téthelyzetekben dolgozni.  Az eddigi munkákat elkezdtük feldolgozni állóképek formájában, ami első állomása az improvizáció tanulásának.

 

1)Mesélj valamit

A foglalkozás elején a diákokat arra kértem, meséljenek az elmúlt hetükből egy élményt, ami boldoggá tette őket. A célom az volt, hogy idővel folyamatos jelenléttel éljék a mindennapjaikat, a foglalkozáson kívül is aktív figyelemmel kísérjék a külvilágot és a saját érzelmeiket. Ez a megosztás fejleszti a tanulók érzelmeik felismerését, kommunikációját, empátiáját, figyelmét, szókincs-kifejező- és beszédkészségét.

 

2) Szaladj, ha…

A játék során azt a szabályt adtam meg, hogy első körben pozitív tulajdonságokat mondjanak, utána negatív tulajdonságokat, aztán érzelmeket, végül pedig félelmeket. A játék után beszélgettünk az elhangzottakról, ki mit gondol róluk, ki kivel ért egyet, és miért. A legtöbbüknél negatív tulajdonságként megjelent a félősség. Mitől félnek valamilyen szinten mindnyájan? A sötétségtől, az éjszakától. A beszélgetés elkanyarodott ez irányba, arról vitáztunk, érveltünk, hogy miért, és honnan alakulhatott ki ez a félelem, hogy mindünkben benne van? Az egyik fiú nagyon szépen fogalmazta meg: “Szerintem ez belénk van kódolva, és egészen az őskorig vezethető vissza, ez egy olyan félelem, amit hoztunk magunkkal, és nem tudtunk levetkőzni”

 

 

4) Őszintén

Egy új játékot ismertettem, melyhez úgy gondoltam, meg van a kellő komolyság. A kijelölt párokat szembeállítottam, és a cél az, hogy közel érjenek egymáshoz.  Nevezzük A és B-nek a tagokat. A-nak mondania kell a lehető legőszintébben azt, hogy “szeretlek”. Ha B őszintének találja, akkor közelebb kell lépnie A felé, jelezve, hogy elhitte. most B jön, ha A nem találja őszintének B-t, akkor A hátrál egy lépést.  Ennél a játéknál érzékelhető volt, hogy feszültség keletkezett néhányuknál, amikor párjuk nem hittek neki, pedig a másik próbált őszinte lenni.

 

5) Beszélgetés, ötletgyűjtés, rajz

Körbeültünk, átbeszéltük az előző játékot, hogy mi volt nehéz, mi volt könnyű, kényelmetlen volt-e? Hatalmas beszélgetés kerekedett így, hiszen a válaszok nagyon megosztották a csoportot. Néhányan azt mondták, féltek attól, hogy nem hisznek nekik, és rossz érzés azt látni, mikor így a másik hátralép, ezzel jelezve, hogy hiteltelenek voltak.  Többen jelezték, hogy rossz érzés volt “visszautasítani” a párjukat szemtől szemben. Néhányan azt mondták, az volt nehéz, hogy egymás szemébe kellett nézni egész végig, kényelmetlennek tartották. Zavarba jöttek ettől.

 

6) Szoborjáték

Kiválasztottunk három fogalmat: indulat, fájdalom, megbocsátás. A diákok párokban dolgoztak, egyikük a szobor, másikuk a szobrász volt. A szobrász a megadott címnek megfelelően beállította a partnerét egy olyan pozícióba, amit kifejezőnek vélt. A feladat fejlesztette a diákok mozgáskészségét, empátiáját, csoportmunkáját, problémamegoldó képességét és kreativitását.

 

A játékot egy megbeszéléssel zártuk, szerre megnéztük a szobrokat, és elemeztük. Ezt követte a szokásos kérdés: mi volt nehéz? Mi volt könnyű?  Körülbelül fele-fele arányban oszlottak meg a válaszok: fele azt mondta, hogy nehéz volt irányítani a másikat, fele pedig azt mondta, nehezebb volt szobornak, elszenvedőnek lenni. Azon diákok mondták azt, hogy nehéz volt irányítani, akik természetükből fakadóan amúgy is visszafogottabbak, introvertáltabbak, attól féltek, hogy sérülést okoznak másoknak, ellenben a kolerikus természetűeknek az irányítottság volt nehezebb, alárendelni magukat másoknak.

Összességében rendkívül aktív és produktívnak bizonyult ezen foglalkozás. A játékok mellett egyre több szerepet kapnak a gondolatok, egyre jobban ki merik fejezni egymást, kezdik megszokni, hogy itt beszélhetnek bátran, tabuk nélkül, hiszen nem fogják elítélni őket, minősíteni őket. Az óra végén jelezték is, hogy a beszélgetéseket legalább annyira élvezték, mint a játékokat, ugyanis számukra érdekes dolgokról esik szó, melyből tanulhatnak.

 

 

Budapest, 2019.02.28.

Érzékenyítő tréning – Nagykanizsa – 2019. február 18.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

  

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Nagykanizsa, Miklósfai Általános Iskola

 Időpont: 2019. február 18.

 Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

Ezen alkalommal a csoportdinamikát javítottuk, illetve a bizalmat építettük tovább.

 

  1. BUMM.

Körbeálltunk, majd játékvezetőként beálltam a kör közepébe, kitüntetvén magam seriffi címmel. A játék mechanikája egyszerű: A serif fegyvert formál kezével, s mutat valakire, miközben azt mondja, BUMM. Erre a célszemély azonnal leguggol, s a két szomszédja a feje felett összelő, szintén BUMM-mal.

 

  1. EGYÜTT SZÁMOLÁS.

A diákokat utasítottam, hogy szó nélkül sétáljanak a térben, szó nélkül. Közöltem velük, hogy együtt kell felszámolniuk tízig, viszont úgy, hogy mindenki csak egy számot mondhat. Meg kell érezniük, hogy kinek mi lesz a száma. Ha egy szám egyszerre hangzik el, akkor elölről kezdődik a számolás.

 

III. EGYSZERRE INDULÁS.

Egy oszlopba sorakoztattam fel a gyerekeket, majd mondtam nekik, hogy induljanak el felém, amikor érzik. Viszont fontos: egyszerre kell elindulniuk, megérzés szerint, mindenki előre néz közben.

 

 

 

  1. BIZALOMJÁTÉK

Körbeálltunk, az egyik diák önként beállt a kör közepére, összehúztuk a kört, hogy nagyon szorosan legyünk egymás mellett, illetve egy fél karnyújtásnyira legyen mindenki a középponttól. A középen álló diák lehunyja a szemét és eldől. Mi, akik a kört alkotjuk pedig vigyázunk arra, hogy el ne essen, adogatjuk egymásnak a gyereket, felülnézetből úgy mozog, mint egy gyors óramutató. Ezt mindenki kipróbálhatta, aki szerette volna. Pár gyerek volt, aki az elején azt mondta, ő biztos nem. Viszont, amire mindenki kipróbálta, ők is kedvet kaptak hozzá, s végül mindenki kipróbálta, milyen középen lenni.

 

  1. ŐSZINTESÉG

Ebben a feladatban, mindenki, el kellett mondjon egy olyan tulajdonságot, amit szeret magában, s egy olyant, amit nem szeret. Ezt a játékot én kezdtem el, és mondtam, aki úgy érzi van mondanivalója, az ne várja a sorát, hanem mondja. Mindenki teljesítette a feladatot.

 

  1. SZERETEM BENNED…

Ebben a feladatban most nem önmaguk voltak a fontosak, hanem a többiek. Mindenki mindenkiről kellett egy olyan mondatot mondjon, ami a „Szeretem benned…” -el kezdődik.

 

A foglalkozást pedig egy óriási csoportos öleléssel zártuk le.

 

Már a kezdés legelső pillanatában, ahogy beléptem az ajtón érződött, hogy kezd kialakulni egy módfelett kellemes, bajtársias légkör. A csoport alkalomról alkalomra alakul át csapattá. Bemelegítésnek egy bummos játékot játszottunk, mely energetizálta őket. Erre szükség volt, mert elmondásuk szerint nagyon fárasztó napjuk volt. A következő játéknál, mikor elmondtam, mi a feladat, többen is mondták félvállról, hogy “ez könnyű”. 15 perc játék után is csak 6-ig tudtak elszámolni. Ekkor már elismerték, hogy nem is olyan egyszerű ez a feladat. Az eddigi sikertelenség nem lombozta le őket, azokat a játékosokat, akik fel akarták adni, a többiek el kezdték motiválni, így végül, nem csak, hogy senki nem szállt ki a játékból, de sikerült is egymásra hangolódniuk, “egyként” számolniuk, és elvégezni a feladatot sikeresen.

 

 

A bizalomjátéknál látszódott, hogy vannak jó páran, akik félnek, akiknek nehezükre esik bevállalni, hogy középre állnak. Viszont dicséretes, hogy mindenki beállt középre, akik féltek, legyőzték a félelmüket, arra hivatkozva, hogy bár félnek, de tudják, hogy semmi bajuk nem fog történni, megbíznak társaikban.

A következő játék elképesztő odafigyeléssel zajlott. Senki nem próbálta megúszni a feladatot, sőt, számomra is meglepő vallomásokat tettek. Az egyik lány szájából el is hangzott a mondat, hogy “őszinte leszek, mert tudom, hogy úgyse fog senki visszaélni a kijelentésemmel, senki nem fog csúfolni miatta”. Ez volt az a pont, ahol a gyerekek, még inkább csapatként kezdtek viselkedni. A játék feszültségét a következő játék oldotta fel. Megmosolyogtatott minden gyerek a társairól alkotott mondatával.

 

 

Első 6 hónap foglalkozás elsődleges céljai:

  • A diákok tanulják meg szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket
  • Sajátítsák el a hatékony agressziókezelési módokat
  • Váljanak kompetensekké az érzelmek felismerésében
  • Az empátia, fantázia fejlesztése, a csoport összetartozás-tudatának erősítése

Fejlessze a tanulók:

o érzékszerveik működését

o megfigyelő és utánzókészség

o figyelem összpontosító képesség

o szókincs, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét

o együttműködési képességét

 

Budapest, 2019.02.28

 

 

Nyári filmes napok II. (2018.08.18-tól 20-ig)

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ: Nyári filmes napok II. (2018.08.18-tól 20-ig)

 

A nyári filmes napok elsődlegesen filmes szakmai beszélgetésekre épülő mentorprogramként valósultak meg. A program része a kortárssegítő fiatalok képzése, mentori szerepre való felkészítése, hogy ők visszatérve iskola közösségeikbe potenciális oktatói lehessenek kortársainak, valamint elsődleges segítőiként szolgáljanak a drogok szempontjából veszélyeztetett kortársaiknak. A kortárs segítő képzés során a kortárssegítő modellprogram szerint haladva képeztük a leendő kortárs segítő trénereket, majd azt kiegészítettük egy drogprevenciós felkészítő tréninggel. Ez által képesek lettek mentorként működni saját iskolai közegükben. A felkészített kortárs segítőkkel közösen foglalkozásokat, interaktív tanulási alkalmakat, rendhagyó osztályfőnöki órákat tartanak a szakmai megvalósító pedagógusok segítségével, saját közegükben.

 

A filmes napok a filmkészítés és a forgalmazás alapjaival is megismertették a tanulókat. Azzal, hogy a változó piaci körülmények mellett nemzetközi szinten hogyan tud versenyképes lenni egy film, milyen az az amerikai „know-how” és, hogyan zajlik egy nemzetközi filmkészítés. A filmgyártásban az utóbbi években teljesen eltűntek a határok. A korábbi tendencia, miszerint az országok saját erőből finanszíroznak produkciókat, egyre inkább háttérbe szorul. Ezért a tananyag elsősorban a műfajokat követő közönségfilmekkel foglalkozott, ezek alapelemeit, motívumrendszerét és struktúráját sajátíthatták el a diákok. Bemutattuk, milyen az, amikor megélhetési szinten képesek majd szakmájukban elhelyezkedni, az, amikor művészfilmeket vagy szerzői filmeket szeretne valaki forgatni, vagy aki csak hobbi szinten alkalmazza az általa megismert szabályrendszereket.

Nyári filmes napok I. (2018.07.27-29-ig)

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 SZAKMAI BESZÁMOLÓ: Nyári filmes napok I. (2018.07.27-29-ig)

 

Az első nyári filmes napok kurzusán a fő pedagógia fókusz a saját vélemény és érzelmek csoportos kooperációban való megfogalmazása volt a film és képi világ eszközeivel. A résztvevők két szerepben alakították a foglalkozásokat. A kurzus első felében nézőként és értelmezőként, majd a második részben alkotóként tevékenykednek. Így megélt, majd tolmácsolt élményként dolgozták fel a következő kérdéseket: Ki vagyok én? Milyennek látnak minket mások, milyennek látom én magamat? Mindeközben megtapasztalták, hogy milyen az, amikor érdemi párbeszédet folytathatnak.

 

A kurzus újszerűsége abban rejlik, hogy sok gyakorlattal ellentétben az élményt nem pusztán a filmes alapanyag szolgálja. Itt kétoldalú az impulzus, hiszen nemcsak a videók, hanem a közös képalkotás is része a programnak, így a szociológiai gondolkodás, illetve a filmes  perspektivikus látásmód megízlelése koncentráltabban és komplexebben segíthet a készségfejlesztésben.


Az első részben a következő filmek közül válogattunk az adott diákcsoportnak megfelelően, felkeltve érdeklődésüket a dokumentumfilmezés mellett az életutak és lehetőségek iránt, illetve az adott magatartásminták alapján a kitörés, a felemelkedés lehetőségére, a képességek felfedezésére, ugyanis a filmek témái is szerepet játszanak a gondolkodásmódra gyakorolt hatásban s a képeségfejlesztésben:

 

  • Gondolatok a szegénységről

A szegénység fogalomkörének körüljárása szakértők közreműködésével.

  • Egy katasztrófa miatt elszegényedett

Devecseri vörösiszap katasztrófában károsult példamutató roma közösség élete.

  • Egy hajléktalan ember története

Iskolából az utcára? Egy hajléktalan akinek van autója? De mire használja? És még sok izgalmas információ egy hajléktalan fiatalember életéről.

  • Egy Down-szindrómás zenész története…

Nem ők a fogyatékosok, hanem a világ ami megfosztja az érvényesülés lehetőségétől őket. Ám ha lehetőséget kapnak, akkor szárnyakat is.

  • Egy cigánytelepen született ember…

A körülmények és a földrajzi környezet alapvetően képesek meghatározni egy ember lehetőségeit. Nem így a roma származású Siroki László esetében, ahol a tehetség egy tomori kis faluból is utat tudott magának törni.

 

A videók megtekintése után rövid elemzéssel vezették át a szakemberek a társadalmi kérdésköröket a filmes aspektusba, annak érzületi (nézői) és alkotói (operatőri) funkcióival. Így a program második felében két különböző technikai módszer szerint próbáltak videót készíteni.

Beszámoló a döntési mechanizmus és képesség c. előadásokról: 2018.10.03-05.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

Beszámoló a döntési mechanizmus és képesség c. előadásokról: 2018.10.03-05.

 

A döntési mechanizmusról és annak képességéről szóló előadássorozat tematikája a fiatalok egymásrautaltságára, a kamaszkori viselkedésre, a mikrokörnyezet és a társadalom analógiát képező jelenségeire és a többség által gyakorolt befolyásoló tényezők bemutatására koncentrált.

 

Az alábbi témákon ment végig a vezető szakértő, Ledőné Dolmány Mária, előadás és drámajátékos technika formájában:

 

Döntéshozatal

A csoportokban a döntéshozás mechanizmusa mindig függ a csoport szerkezetétől, azaz attól, hogy a csoport tagjai (nagyobb csoportok alegységei) azonos, vagy különböző erőt képviselnek-e. A szerkezeten kívül a döntéshozatalt befolyásolja a csoport vezetőjének személye is, hiszen a vezető képes a csoport részeinek, tagjainak befolyásolására, valamint saját vezetési stílusán keresztül a döntési mechanizmusok meghatározására. A döntéshozatalt a csoportban megelőzi a döntéshozatali stratégia kialakítása, mely vonatkozhat egyetlen kérdésre is, de lehet általános érvényű. Az egyik alapvető döntéshozatali mód a csoportpolarizáció. Ennek során a közös konszenzus kialakítását megelőzi a tagok egyéni döntése, melyet a személyes döntések ütköztetése követ. Az azonos véleményt képviselők ilyenkor alcsoportokat alkotnak, közösen képviselik érdekeiket. A csoport dönthet csoportgondolkodással is. Ebben a mechanizmusban a felek egyenlők, minden véleményt figyelembe vesznek, ez meglehetősen lelassítja a folyamatot, viszont stabillá teszi a döntést, mivel az csoportkonszenzuson alapul. Különleges szerkezetű csoportokban, autoriter vezetési stílus mellett a csoportos döntéseket nem a csoport, hanem kizárólag annak vezetője hozza meg. Ezek a döntések nem rendelkeznek a tagok támogatásával, de erre több esetben nincs is szükség, mert a döntéseket gyorsaságuk, és az elhatározott intézkedések megvalósulása igazolja. Ilyen speciális csoportok például a különböző fegyveres testületek: rendőrség, katonaság.

 

Többség

A csoportok általában nem egységesek, kisebb nagyobb alcsoportokra oszlanak, melyek különböző kérdésekben szövetségeket köthetnek egymással, hogy számukra kedvező döntések szülessenek. Ezek a szövetségek lehetnek alkalmiak, egy-egy kérdésben összeálló szervezetek, de meg is szilárdulhatnak, olyan egységbe tömörülhetnek, ami tartósan fennmarad, és mindig egységes álláspontot képvisel. A különböző szövetségek általában nem állnak egyensúlyban egymással, azaz kialakul egy többség és egy kisebbség. A többség a döntéshozatal során érvényesítheti számbeli erőfölényét, de ezzel arányosan a felelősség is rá hárul. Demokratikus csoportokban (vagy akár országokban) azonban megszokott, hogy a többség igyekszik figyelembe venni a kisebbség érdekeit is, ezzel adva nagyobb legitimitást döntéseinek. A kisebbség helyzete abból a szempontból tekintve is speciális, hogy többször tapasztalható volt már a történelem során, hogy egy kisebbségi vélemény a többség számára is elfogadottá vált. A kisebbségi vélemény többségre való kiterjesztésének egyik lehetősége, ha a kisebbség számbeli gyengeségét az adott témában meglévő szakértelmével ellensúlyozni tudja, vagy olyan formában tárja a többség elé, hogy az elfogadhatónak tűnjön. A józan, megfontolt kisebbségi nézőpontoknak köszönhetően ilyenkor a többség nem behódol a kisebbségnek, hanem valóban megváltoztatja saját attitűdjeit. Az attitűdváltozás a többség tagjaiban végbemehet még akkor is, ha a kisebbség nézőpontjával nyilvánosan nem vállalja a konformitást, azonosságot. Kisebbség tehát, ha hiteles, képes változásokat előidézni a társadalom bármely szintjén.

 

Konszenzus

A konszenzusoknak több fajtája van, egységes konszenzusnak nevezzük, mikor a csoport minden érintett tagja a többségi véleményt teszi magáévá, és aszerint cselekszik. A többségi konszenzus megingatható a csoport kisebbsége által, hiszen aláaknázhatja a többségi konszenzus kifogástalanságába vetett hitet. Előfordulhat, hogy egy ember is képes erre (pl.: Galilei) de általában egy csoport szükséges ehhez. Az alternatív konszenzus a kisebbség által kidolgozott döntés, mely szembenáll, vagy bizonyos mértékben eltér a többségi véleménytől. Az alternatív konszenzus sikeressége a kisebbség hatékonyságán múlik, amely növelhető más kisebbségekkel való megegyezéssel. A hatékonyság szintén növelhető, ha az alternatív konszenzus nem alkalmi jellegű, hanem hosszú távra tervez, követelmény, hogy legyen más, mit a többségi vélemény, de ne túlzottan, mert az ellenszenvet válthat ki a többségben. Fontos, hogy a kisebbség tagjai ne legyenek az alternatív álláspont érdekcsoportjának tagjai, hiszen a közvetlen érintettség gyengíti a tárgyalási pozíciót, mivel személyes haszonszerzés gyanúja merülhet fel.

 

Mások jelenléte

A társas befolyásolás olyan személyközi aktus, amelyben egy személy, vagy csoport hatást kíván gyakorolni egy másikra, annak attitűdjének vagy viselkedésének megváltoztatása érdekében. A társas befolyásolás közvetett és nem szándékos folyamat. Több formáját különböztetjük meg, ezek közül az egyik legalapvetőbb, hogy mások jelenléte nagymértékben befolyásolja az egyén viselkedését. Más személyek jelenléte az egyén viselkedését többféleképpen befolyásolhatja. A társas facilitáció jelensége alapján több személy együttes cselekvése javít a teljesítményen. Nemcsak az együtt cselevés, de a passzív társak is előidézhetik ezt az eredményt. A teljesítmény mennyiségileg és minőségileg különböző módon változik, személyektől függően. Az emberek többségére igaz, hogy társak környezetében több mindent tud elvégezni, tehát mennyiségileg javulást eredményez a társas helyzet. A teljesítmény minőségének javulása nem egyértelmű következmény, hiszen függ attól, hogy a cselekvés újonnan tanult bonyolult, vagy könnyű, rutinszerű jellegű-e. Ez utóbbi esetben a minőségi javulás egyértelmű, de újonnan tanult, bonyolult feladatok esetén fennáll annak a veszélye, hogy az egyén társai figyelése közben kevéssé koncentrál a feladat megoldására. A teljesítmény minőségi változása nemcsak a cselekvéstől, hanem a cselekvő személy drive vagy arousal szintjétől is nagyban függ. Ha ez emelkedik, az együttes cselekvés minőségi teljesítményjavulást eredményezhet. Alacsonyabb szintű élőlényeknél is kimutatták a társas facilitáció jelenségét, így bizonyítván, hogy ezt nem komplex, kognitív folyamatok okozzák. A társas facilitáció értelmezési elméletei közül a figyelmi konfliktus elmélete kimondja, hogy más személyek jelenléte eltereli a figyelmet a cselekvésről, az egyénben ez egyfajta konfliktust eredményez (hol másokra, hol a feladatra figyel), melynek következménye, hogy a személyben nő az arousal, ami társadalmi facilitációt eredményez. A másik, én megjelenítési elmélet szerint az egyén azért teljesít jobban csoportos közegben, mert önmagáról akar pozitív képet festeni. A társas befolyásolás másik meghatározó típusa a dezindividualizáció, melyet elsőként Gustave le Bon írt le. Megállapítása alapján a tömeg intellektuális szempontból mindig alacsonyabb rendű a tömeget alkotó egyéneknél. A tömeg különféle környezeti hatások miatt állhatatlan, hiszékeny és türelmetlen lesz, ennek következtében megszűnik az egyének önkontrollja, és ez közös romboláshoz vezethet. A dezindividualizáció kialakulásának környezeti előfeltételei az egyén anonimitása, a magas arousal szint és a szoros csoportegység. Ezeknek köszönhetően csökken az egyén én tudatossága, kialakul a dezindividualizáció, melyben az egyén olyan pszichikai állapotba kerül, ahol úgy érzi, elvesztette személyes identitását, feloldódik a csoportban, és annak cselekedeteiért nem érez felelősséget. A dezindividualizáció következményei, hogy bizonyos érzelmi állapotok iránt nő az érzékenység, az önkontroll teljes mértékben megszűnik, a külső reakciók fontossága leértékelődik csakúgy, mint a racionális tervezés képessége.

 

Személyközi befolyásolás

A személyközi befolyásolás olyan jelenség, amikor egy személy egy másik személyre attitűdváltozást, illetve viselkedésváltozást eredményező hatást kíván gyakorolni. Ennek egyik legjellemzőbb példája, mikor az egyén a többséghez kíván alkalmazkodni. Latané vizsgálatai során kimutatta, hogy a befolyásolás hatása a befolyásoló egyének számával, közvetlenségével és fontosságával nő. Tehát, ha többen akarnak mindet meggyőzni valamiről, vagy hozzánk közelebb álló személy teszi ezt, hajlamosabbak vagyunk elfogadni az adott álláspontot, hatást. A másik érdekes megfigyelés, ha a befolyásolni kívánt személyek száma nő, a befolyásoló hatás csökken, azaz több embert nehezebb meggyőzni egyszerre. Ennek köszönhető az a jelenség, hogy segítségre szoruló embert forgalmas utcán magára hagynak, mert minden járókelő azt gondolja, a másik már biztosan tett valamit. Ezt nevezzük a felelősség megoszlásának. Felmerülhet az a kérdés, hogy ha egy csoportban kisebbség vagyunk, engedünk-e a társas nyomásnak? Az esetek nagy százalékában az egyén attól való félelmében, hogy a többség az ő érvelését hozzá nem értőnek tartja, illetve, hogy a csoport támadásnak veszi az ellenállást, enged a személyközi befolyásolásnak. Ez az engedékenység nemcsak a félelemmel, hanem az emberek konformitás-igényével is magyarázható.

 

A szituáció ereje

A szituáció, a helyzet is hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyén engedjen a társas nyomásnak. Ennek egyik speciális esete, mikor egy számunkra tekintélyként meghatározható egyénnek engedelmeskedünk. Ezt a jelenséget Milgram figyelte meg egy kísérlet során, amikor a kísérleti alanyokat arra kérte, hogy utasítására egyre erősebb áramütést adjon más embereknek. Természetesen a szenvedő alanyok beavatott személyek voltak, nem érte őket valódi áramütés. A kísérleti alanyok engedtek a számukra tekintélyt képviselő, szakértő orvos utasításának, ellenállást csak nyilvánvalóan életveszélyes (300 Volt feletti) feszültségnél kezdtek tanúsítani. Ez a kísérlet több etikai kérdést vetett fel, hiszen a kísérleti alanyok közül többen a stressz által kiváltott heves görcsöktől szenvedtek. A tekintélynek való engedelmesség valószínűleg az evolúció során épült be a tudatba, hiszen mi is tapasztalhatjuk, hogy szociális szerveződés megköveteli az alárendelődő képességet.

 

A fenti témák nagy hatást gyakoroltak a tanulókra, ami azért is fontos, mert ezáltal erősödik a távlati gondolkodás képessége, a stratégiai szemlélet beépül a meghatározó döntési folyamatokba, és javul a döntési folyamatok megalapozottsága.

Célcsoport szociális kompetencia és tájékozottsági szintfelmérése

Célcsoport szociális kompetencia és tájékozottsági szintfelmérése

 A program elindítását a bevonni tervezett célcsoport tagjainak előzetes igényfelmérése, a kiválasztás szempontjai, és kérdőívezése előzte meg. Előzetes felmérés készült a célcsoportok tanulási módszereiről, szabadidős tevékenységéről, jövőképéről. Jelen szintfelmérő feladata a kulcskompetenciák felmérése mellett a szociális körülmények egyéni értékelése, illetve az értékelései képesség szintjének megállapítása volt, amely a célcsoport tagjainak életkörülményei által is determinált szokásokról, motiváltságukról is tájékoztatni képes.

Olyan, sok esetben hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok kerültek be a programba, akiknek bár jelenlegi közösségi aktivitásuk, társadalmi kapcsolataik minimálisak, de kommunikatívak, együttműködők, vagy ugyan zárkózottabbak, de alapvetően nyitottak az új élmények, tapasztalatok iránt. Bevonásra kerültek olyan nem hátrányos helyzetű tagok is, akik egyfelől ugyan nem rendelkeznek a „halmozottan hátrányos helyzet” jogi státuszával, rászorultság alapján mégis ezen körbe tartoznának. Hiszen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű státusz külön kérelem alapján kerül megállapításra, s a térségben különböző okok miatt (ilyen a kistelepüléseken élők esetében a szégyenérzet) gyakorta nem kérik, de a vagyoni helyzet és a rászorultság indokolná. De azok a nem hátrányos helyzetű gyerekek is bevonásra kerültek, akik a társadalmi összefogás okán érintettek, és hozzáállásuk, viselkedésük, gondolkodásmódjuk példaként szolgálhat a többi célcsoportbeli tag számára is, a közös gondolkodás és foglalkozások pedig csökkenthetik a társadalmi státuszok között beékelődött szakadékot.

A szociális kompetencia definíciószerű meghatározásának nehézsége előrevetíti, hogy a szociális készségek esetében olyannyira meghatározó pszichológiai jellemzőt rendkívül nehéz mérni. A mérések általában a fogalom tartalmát kívánják valamilyen módszerrel megragadni. A mérés kapcsán két úton lehet elindulni. Az egyik megoldásban a képességek meglétét, annak szintjét kívánjuk vizsgálni. Olyan – többnyire papír-ceruza tesztekkel –, amelyek eredményeit össze lehet hasonlítani, meg lehet mondani, hogy az adott területen melyik diák mutat erőteljesebb fejlettséget. Az előző elméletek ismeretében, az egyik ilyen lehetőség a szociális problémamegoldás készségének vizsgálata. A mérőeszköz, amit alkalmaztunk, az érzelmek felismerését (magunknál és másoknál), az érzelmek szabályozását (magunknál és másoknál), az érzelmek kifejezését és problémamegoldásban való felhasználásának képességét is méri. Mindezekből érzelmi intelligencia is számolható. A skálás önbeszámoláson alapuló kérdőíves eljárások nagy előnye, hogy könnyen felvehetők és kiértékelésük sem jelent különösebb nehézséget.

Az eredmények matematikai statisztikai számítások segítségével elemezhetők, összehasonlíthatók. Ugyanakkor ezeknek a módszereknek az alkalmazásakor számos problémával is szembe kell nézni. Az egyik ilyen a szociális kívánatosságnak való megfelelés igénye. A válaszadók önkéntelenül is igazították válaszaikat egy általuk feltételezett elváráshoz, ami torzításokat eredményez. Másrészt a verbálisan megfogalmazott állítások megértése sok diák számára nehézséget okozott.

Harmadrészt az érzelmek megítélésére vonatkozó önbeszámoló már feltételez bizonyos önreflexiós képességet, az érzelmek tudatosításának képességét, ami viszont magának az érzelmi intelligenciának a jelzője is. Mindezekből látható, hogy a szociális készségek és azok szervezett rendszere nem könnyen mérhető közvetlen önbeszámolós eszközök alkalmazásával, mégis sikerült nagyjábóli helyzetképet kapni a projekt során szükséges képességekről, illetve a fejlesztés várható eredményeiről. A fenti eszközökön túl asszociatív technikákra épülő és/vagy félprojektív eljárásokat is alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy a teszt mellett helyzetgyakorlatokat, szituációs feladatokat is megoldottak a diákok, csoportos formában.

A teszt fontos erénye, hogy a vizsgálatban részt vett tanulók számára nem nyilvánvaló, hogy mi lenne a szociálisan kívánt válasz, illetve hogy kitöltése nem igényel fejlett verbális képességeket. Ehhez képest könnyen észlelhető volt, hogy vezetői, döntései, valamint kommunikációs készségekkel mely diákok rendelkeznek, és az is, hogy közösen tudnak-e, illetve milyen szinten tudnak dolgozni, tekintettel a színházi, társulati, közös kreatív és megvalósítási feldatokra épülő projektet.

Bujtor István Filmfesztivál beszámoló

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

2018.08.19.

Bujtor István Filmfesztivál beszámoló

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

A versenyfilmek mellett az alkotói beszélgetések érdekelték leginkább a programban résztvevő fiatalokat az ország legnagyobb nyári filmes seregszemléjén. Több mint kétezren látogattak el a IX. Bujtor István Filmfesztivál programjaira Balatonszemesen, ahol a 25 döntős versenyfilm mellett a közönség beszélgethetett az alkotókkal, megkoszorúzták Bujtor és Latinovits sírját, retro filmzenei koncert és Ötvös Csöpi filmjei várták az érdeklődőket.

A filmfesztiválra augusztus 5-ig lehetett nevezni, 2017 júliusa után készült filmekkel. A IX. Bujtor István Filmfesztivál versenykiírása négy műfaji kategóriát jelölt meg: játékfilmet; dokumentum- vagy ismeretterjesztő filmet; animációs, fikciós, kísérleti rövidfilmet; valamint versfilmes műfajt. A szervezők örömmel fogadják a fiatalos szemléletű, szubjektív alkotói megközelítéseket, és főként olyan filmeket várnak, amik valamilyen rejtély, bűnügy, titok körül zajló cselekményt dolgoznak fel, vagy a költészet valamely elemét, verset, balladát, költői életművet mutatnak be filmes formanyelven, avagy az emberi élet sokszínűségét ábrázolják, egy vagy több cselekményszállal és fordulattal.

A verseny nyitott volt önálló alkotók, és műhelyek, filmstúdiók számára is. Egy alkotó, illetve stúdió legfeljebb öt filmmel nevezhetett, amelyek hossza egyenként csak indokolt esetben haladhatta meg a 60 percet. A nevezett 64 alkotásból 25 film került végül vászonra, közönség elé.

A kisjátékfilmek között fődíjat nyert a Les recherches continuent – Engedj el! című játékfilm Goztola Krisztina főszereplésével, aki első ízben mutatkozott be producerként. A kísérleti fikciós és animációs kategóriában a Lélekszakadva (Hotfoot) nyert, Körtési András rendezésében. A dokumentumfilmek mezőnyében Jurkovics Milán és Poroszka Magyar Zsolt filmje, a Méhek között végzett az élen, míg versfilm kategóriában Zámbori Soma filmje, a  Híd-avatás győzött.

Kiemelt különdíjat kapott Gál Sándor rendezésében a Messze az otthon c. játékfilm, Ledő Barnabás versklipje, az Itt feledtek, a dokumentumfilmek között Chilton Flóra Bagázs című alkotása, az animációs filmek között pedig Helstáb Martin Meg Kell Dögleni című rajzfilmje.

Különdíjban részesült a Reziliencia és a Hiába is hisztizel című alkotás, A Bujdosó, a Handcuffs/A Bilincs, az Olvadáskor és a Töredék című versklip. A kisjátékfilmek között az Ádám Fullad, az animációs filmek között A Tolvaj, a kísérleti fikciós alkotások között Az Elveszett kapott különdíjat.

A versenyprogram zsűrijében Lutter Imre fesztiváligazgató, Kiss László a fesztivál alapítója, Kútvölgyi Erzsébet színművész, Kalász József és Wiegmann Alfréd rendezők foglaltak helyet.

2018.10.15-én Workshop

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

2018.10.15-én Workshop

 

Az évezredes hagyományokon alapuló színjátszás nem csupán a résztvevők szórakoztatását szolgálja, hanem segíti a színész és a néző lelki és szellemi fejlődését is.

A workshop célja az volt, hogy megismertessük a résztvevőket ezzel a művészeti örökséggel, amelyhez a modern színészképzés eszközeivel közelítünk, amelyek a hangsúlyt a résztvevők belső világának feltárására helyezik. A gondosan válogatott koncentrációs és improvizációs gyakorlatok során olyan eszközöket és módszereket próbálunk ki, amelyek megtalálhatóak az ókori görög vagy távol-keleti színjátszásban is, de a mai napig használatosak.

A részvétel azok számára is hasznos, akik nem színészi, hanem hétköznapi érdeklődéssel fordulnak a színművészet eredete, azaz önmagunk megismerése felé.

„A fiktív alaknak trambulinnak kell lennie, eszköznek amelynek segítségével behatolunk a hétköznapi maszkunk mögött rejtező mélységbe, bejutunk személyiségünk intim szféráiba, hogy azokat „feláldozzuk”.” (Jerzy Grotowsky)

Az intenzív workshop lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők megismerjenek egy olyan típusú színházi módszert, amelyben a test egy dinamikus, ösztönös és őszinte eszközként vesz részt. Lényege, hogy a testtudatot, a non-verbális színpadi kifejezőeszközöket, valamint a színpadi jelenlétet fejlessze. A fizikai gyakorlatok mellett ritmus és csapatépítő gyakorlatok, az élő zenés improvizáció is fontos részét képezték a munkának.

A különböző fizikai gyakorlatok révén egyfajta nyitottság és érzékenység alakult ki a kreatív lelki impulzusok fizikális kifejeződésére a diákokban. A cél, hogy a munka folyamán a testünk, a mozdulataink elsőszámú kifejezőeszközökké váljanak, melynek segítségével gondolatokat, érzelmeket, valamint partnerünkhöz való viszonyunkat formálhatjuk meg. Ezt a célt ki is mondtuk, illetve mondattuk a tréningen.

A workshopon történő részvétel és munka a legközvetlenebb formája a művészi interakciónak. Az általam alkalmazott és tanított módszerek mozgásra és zenére épülnek, egyfajta kultúrákon átívelő színházi nyelv. A munkánk azon tapasztalatok, impulzusok összessége, amelyek színészként és trénerként is jelentős mértékben formáltak. Ezeknek jelentős részét a W. Staniewski (OPT Gardzienice vezetője) és J. Grotowsky által alkalmazott technikák alkotják.  A közös munka fizikálisan, emocionálisan és mentálisan is kihívás elé állít mindenkit, ugyanis egy olyan intuitív és radikális keresésre stimulál, mely eltér, mind a klasszikus színházban megszokott szövegalapú színészi játéktól, mind a szövegmondást nélkülöző mozgásos munkáktól. A színháznak egy olyan formájú megközelítése ez, melyben a gesztusok, a szöveg, és az élő zene egy plasztikus egészet formál.