A CÉLCSOPORT BEMUTATÁSA

A konzorciumban részt vevő 3 szervezet két különböző régióban és 3 különböző megyében fejti ki tevékenységét, a települések szerkezetileg is eltérnek egymástól.

Dél-Dunántúli régió, Somogy megye:

Balatonszemes:

Balatonszemes üdülőfalu a déli part egyik legpatinásabb, legjobb adottságokkal rendelkező gyöngyszeme. A közel 1890 lakosú község a „magyar tenger” déli partjának közepén egy enyhe lejtős dombháton fekszik. A település lakónépessége 1705 fő, állandó lakóinak száma 1869 fő. A vizsgált időszakban a lakónépesség kiugrásokkal, de stagnált.

Az állandó népességnek a 51 %-a nő, 49 %-a férfi. Összességében a női lakosok száma magasabb, viszont a 18-59 éves aktív korú lakosságban 50% – 50%. A településen az aktív korú lakosok száma a legmagasabb.

A 65 év felettiek számarányát vizsgálva az tapasztalható, hogy lényegesen magasabb az időskorú nők száma. Sok tehát az egyedülálló, főként özvegy nő. A 60 év feletti lakosok száma több mint kétszerese a 0-17 éves lakosság számának.

Gyermekek tekintetében: az Oktatási intézmény településünkön a Reich Károly Általános Iskola, és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. A településen élő gyermekek számára életkoruknak megfelelően elérhető az óvodai ellátás valamint az általános iskolai oktatás.

Dél-Dunántúli régió, Baranya megye:

Az 1990-es rendszerváltás utáni években Pécs addigi történetének egyik legsúlyosabb válságát élte át. Bezártak a szén-és uránbányák, leépülésnek, átalakulásnak indultak a város ipari szerkezetében meghatározó szerepet játszó üzemek: Bőrgyár, Zsolnay Porcelángyár, Kesztyűgyár, Sörgyár, Sopianae Gépgyár, Húsipari Vállalat,  Baromfifeldolgozó  Vállalat.  A változások következtében  Pécsett  is munkahelyek ezrei tűntek el, az iparban foglalkoztatottak aránya 27%-ra esett vissza, a regisztrált munkát keresők száma 1991 és 1993 között 4200-ról 8100-ra emelkedett.

A foglalkoztatottak  számának  drasztikus csökkenése, az  inaktívak, a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők növekvő létszáma nagy kihívások elé állította a város átalakuló szociális ellátórendszerét. Munkahelyek megszűnése, a jelentős létszámú szakképzetlen munkaerőt foglalkoztató vállalatok, üzemek  bezárása  Pécsett  és  Baranya  megyében  is  az  itt  élő  romák  helyzetének  katasztrofális  leromlásához vezetett. Az  1980 és 2011  között  lebonyolított  népszámlálások  adatai  szerint  3  évtized  alatt  a  Pécsett élő foglalkoztatottak száma közel 22 ezer fővel, vagyis 27%-kal csökkent: 100 pécsi háztartásra átlagban 1980-ban  134,  1990-ben  113,  2001-ben  93,  2011-ben  86  foglalkoztatott  jutott.  Az adatokat  tovább bontva: 2001-ben a pécsi háztartások 39,75%-ában, 2011-ben már 41,33%-ában nem volt foglalkoztatott. 2011 óta, vagyis az elmúlt években a helyzet érdemben nem javult, sőt bizonyos lakókörzetekben, a Pécs melletti kistelepüléseken sokat romlott.

A város kulturális helyzetét tekintve jelentős év volt a 2010-es esztendő, amikor is városunk nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ekkor épült ki a Zsolnay-negyed, több kulturális intézményt is felújítottak, illetve ez a cím a kulturális élet felpezsdülésével is járt, mely ugyan 2010-ben tetőzött, de azóta is számos hozadéka van.

Minden évben itt rendezik meg a POSZT-ot, a Pécsi Országos Színházi Találkozót, mely a színházi világ egyik legrangosabb eseménye.

 

Élveszületések és halálozások száma Baranya megyében

 

  • Előzetes adatok alapján 2017-ben Baranya megyében 3100 gyermek született, és 5200 fő hunyt el. Az élveszületések száma – szemben az országosan mért csökkenéssel – a megyék között a legnagyobb mértékben, 5,0%-kal emelkedett. A halálozások száma – az országos átlaggal közel azonos arányban – 3,9%-kal nőtt.
  • 2017-ben a születések és a halálozások különbözetéből adódóan 2100 fővel fogyott a megye lakónépessége, ami az egy évvel korábban mért természetes népességveszteséget 2,3%-kal meghaladta.
  • A házasságkötések száma – az országos tendenciával megegyezően, de annál kisebb mértékben – a megyében is mérséklődött. 2017-ben 1950 házasságkötést anyakönyveztek, 1,2%-kal kevesebbet, mint 2016-ban.

 

Nyugat-Dunántúli régió, Zala megye:

Nagykanizsa:

A helyzetelemezés alapjául szolgáló adatokat a TEIR adatbázisa és a helyi nyilvántartások és a helyi adatbázisok szolgáltatják. A helyzetfeltáráshoz támaszkodnunk kell Nagykanizsa helyi képviselőtestületének hatályos koncepcióira, stratégiákra, programokra, beszámolókra, amelyek kapcsolódnak a minden évben felülvizsgált helyi esélyegyenlőségi programra is.

 

A fenti adatbázisok alapján Nagykanizsán a lakónépesség az elmúlt 5 évben folyamatos csökkenést mutat:

 

Régiónkban rendkívül sok a hátrányos helyzetű, inaktív, képességeit tekintve felzárkóztatásra váró lakos, sokan közülük egyedül élnek, magukra maradtak, és jelentős számú a szegénységben élő kisebbségi, roma ember. Ezért keressük azokat a lehetőségeket is, amelyekkel hozzájárulunk a munka világába való visszalépéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, a tanuláshoz, az aktívvá váláshoz.

 

Élveszületések és halálozások száma Zala megyében

 

  • Zala megyében 2017. január 1-jén 272,8 ezer fő élt, 0,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
  • A megyében 2017 I. félévében 2016 azonos időszakához képest az országos átlaggal ellentétben csökkent a születések száma, a halálozások számának növekedése azonban kisebb volt a hazainál. A népesség természetes fogyása gyorsult, de az országos átlaghoz képest közel fele akkora mértékben. A házasságkötési kedv lanyhult.
  • A megyében január–júniusban 999 csecsemő látta meg a napvilágot, és 2071 személy hunyt el. Az élveszületések száma 3,8%-kal mérséklődött, a halálozásoké 4,6%-kal növekedett. A természetes népmozgalmi folyamatok eredményeként a megye népessége 1072 fővel fogyott, ami 14%-kal több volt az előző év azonos időszakinál.
  • A hazai átlagnál kétszer nagyobb mértékben csökkent a házasságkötések száma. Az első hat hónapban 476 pár járult az anyakönyvvezető elé, 9,5%-kal kevesebb, mint 2016 azonos időszakában.

 

 

Előzetes igényfelmérés, a kiválasztás szempontjai

A program elindítását a bevonni tervezett célcsoport tagjainak kérdőívezése, és a kérdőívek kiértékelése előzi meg.

Előzetes felmérés készül a célcsoportok tanulási módszereiről, szabadidős tevékenységéről, jövőképéről.

Ugyancsak előzetes tájékozódás várható a célcsoport tagjainak életkörülményei által is determinált szokásokról, motiváltságukról is.

 

Olyan, sok esetben hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok kerülnek be a programba, akiknek bár jelenlegi közösségi aktivitásuk, társadalmi kapcsolataik minimálisak, de kommunikatívak, együttműködők, vagy ugyan zárkózottabbak, de alapvetően nyitottak az új élmények, tapasztalatok iránt.

Emellett a pályázati programba bevonásra kerülnek olyan nem hátrányos helyzetű tagok is, akik egyfelől ugyan nem rendelkeznek a „halmozottan hátrányos helyzet” jogi státuszával, rászorultság alapján mégis ezen körbe tartoznának. Hiszen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű státusz külön kérelem alapján kerül megállapításra, s a térségben különböző okok miatt (ilyen a kistelepüléseken élők esetében a szégyenérzet) gyakorta nem kérik, de a vagyoni helyzet és a rászorultság indokolná.

Harmadrészt azok a nem hátrányos helyzetű gyerekek is bevonásra kerülnek, akik a társadalmi összefogás okán érintettek, és hozzáállásuk, viselkedésük, gondolkodásmódjuk példaként szolgálhat a többi – programunkba bevont – célcsoportbeli tag számára is, a közös gondolkodás és foglalkozások pedig csökkenthetik a társadalmi státuszok között beékelődött szakadékot.

 

A kiválasztásnál alapvető szempont az önkéntesség, így fontos, hogy a kiválasztott csoporttagok részt kívánjanak venni az adott programokon, és a kiskorúak esetében ehhez a törvényes képviselő is hozzájáruljon.

 

A célcsoportot az együttműködő iskolákon keresztül érjük el.

A konzorciumi partnerek által bevont iskolák:

Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola

Miklósfai Általános Iskola, Nagykanizsa

 

A célcsoport bevonása a korábbi projektekben is alkalmazott módszerekkel történik. A célcsoportot a bevont iskolákon keresztül, szervezett formában érjük el, a diákok pedagógusi javaslatra kerülhetnek be a projektbe, de fontos az önkéntesség is. A projektben tervezett tevékenységek, szabadidős programok motiválólag hatnak rájuk, hisz olyan program-lehetőségekkel ösztönözzük őket a minél magasabb részvételi arányra, mint pl. a Bujtor-filmfesztiválon való részvétel, ahol a kulisszák mögé is beleshetnek, vagy a Kaleidoszkóp Versfesztivál, ahol szintén találkozhatnak a fellépőkkel a „backstage”-ben.

 

 

Hozzászólások lezárva.