A PÁLYÁZATRÓL

 PÁLYÁZATRÓL

 

  • a kedvezményezett neve: BALATONSZEMESI LATINOVITS ZOLTÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ, KÖNYVTÁR ÉS MÚZEUM (konzorcium vezető)
  • Konzorciumi tagok: VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház; VOKE Vasutas Művelődési Ház
  • a projekt címe: Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén
  • a szerződött támogatás összege: 299 814 967 Ft
  • a támogatás mértéke (%-ban): 100 %
  • a projekt kezdő dátuma: 2018.05.01
  • a projekt tervezett befejezési dátuma (ha megvalósult, akkor a tényleges befejezés): 2020.10.30
  • projekt azonosító száma: EFOP-5.2.4-17-2017-00008

 

Az adaptációs kísérlet leírása:

A színházi nevelés a drámapedagógiai tevékenység azon ága, melyben más dramatikus tevékenységformáktól eltérően nagyobb teret kap a színházi formanyelv alkalmazása. Magyar nyelven is alkalmazott angol rövidítése az angol Theatre in Education elnevezés után: TIE. A színházi nevelési programok esetében a színház minden esetben eszköz, azaz mindig alárendelt annak a témának, amelynek megértésében változást kívánnak elérni a társulatok. A színház eszköz-funkciója ugyanakkor nem jelenti a művészi minőség iránti igény feladását.

 

A “színház házhoz megy” program keretében a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Házban a Soproni Petőfi Színház művészeinek közreműködésével a megelőző négy évben négy előadás: a Dúvadnevelde, a Semmi, a Luke és Jon, a Bocsáss meg, Madárijesztő! és a 35 kiló remény című regényt dolgozták fel általános iskolások, illetve ezekhez a házi előadásokhoz kapcsolódtak színháziszöveg-értési és a darab problematikáját a drámamunka eszköztárával feldolgozó foglalkozások. Tanítási időben és azon túl, az iskola nevelési-oktatási programját szervesen kiegészítve vonta be a diákokat a színház világába, s ugyanakkor tette a színházat magát a természetes tanulási folyamat részévé, a világ és önmagunk megértésének terepévé.

 

Projektünk innovációja, hogy a módszert kibővítve, új problémafeltáró regény segítségével, közösségi színházi előadás és értési/értelmezési foglalkozások révén, több szereplőn keresztül próbáljuk meg adaptálni és kiterjeszteni a három települési művelődési központ révén a környékbeli fiatalokra, a helyi problémák diagnózisát külön, majd közösen felállítva, az alábbiak szerint:

 

A program alapját egy új, közösségi színházi előadás képezi – a Henning Mankell által írt ifjúságiregény-sorozat motívumait felhasználó adaptáció. A Csillagkutya c. regény az anyátlanul nevelődő kiskamasz, Joel életéről és a mindennapok nehézségeivel dacoló édesapáról szól, akiket az emlékek és a jövőről dédelgetett álmok tartanak életben. Egy különleges játék az igazság kereséséről, a felelősségvállalásról, a jó cselekedetek nehézségeiről, a barátságról, a fantázia hatalmáról és gyermekkor puha fészkéből való kihullásról, a felnőtté válásról.

 

A regény vonalvezetését, élethelyzeteit alapul véve mindhárom konzorciumi résztvevő saját célcsoportjával létrehozza a saját osztálytermi színházi előadását, amelyhez ezúttal komoly terepmunka kapcsolódik. A cél az, hogy a különböző társadalmi helyzetű, szemléletű fiatalok saját környezetükben megismerjék a társadalmukat, a lokális problémákat, élethelyzeteket, és a kis problémák és megoldási lehetőségük feltárásával, megismerésével közelebb kerüljenek saját életük későbbi nehézségeinek megoldásához, mindezt A Csillagkutya regénye és a színházi eszközök (dramaturgiai elemek, egymáshoz viszonyulás, kulturális kommunikáció stb.) révén.

 

Mindhárom helyszínen: Balatonszemesen, Pécsen és Nagykanizsán is létrejön egy-egy osztálytermi előadás, amelyek mindegyke más és más részterületű problémákra összpontosít, a helyi problémákra és az adott célcsoporttal folytatott munkára összpontosítva. De mindegyik kemény, őszinte, ugyanakkor lélekemelő előadásnak ígérkezik. A projekt felénél a három csoport előadása összekapcsolódik, mindhárom csoport bemutatja saját előadását a másik környezetében, és a találkozások (vendégpremierek) után az adott előadásban tapasztalt és feldolgozott társadalmi problémákat tárgyalják meg a darab adaptációja révén. Így mindhárom bevont célcsoport megismeri a másik célcsoport által felismert és feldolgozott problémakört.

 

A darab közösségi feldolgozása alatt folyamatosan működtetünk egy úgynevezett “Helyi Érték-pontot”, amely a lokális problémák feltárását, egyéni, individuális megtárgyalását teszi lehetővé a célcsoportnak. Egy úgynevezett “Helyi Ifjúsági Civil Kamera” modul révén a darab kapcsán megbeszélt problémaköröket filmes adaptációk révén vizsgálunk globálisan, a három érintett település fiatalságának együttes szemszögéből. Emellett érzékenyítő tréningek segítik a módszer hatékonyabbá válását. Ennek megfelelően minden konzorciumi tagnál 2-2 szakmai megvalósító, az iskoláknál 2-2 megvalósító, valamint a színházi nevelési módszertan, az ifjúsági civil kamera és a helyi értékpont szakmai modul működtetését is 2-2 szakmai megvalósító segíti.

 

 

A konzorciumi partnerek által bevont iskolák:

Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola, Pécs

Miklósfai Általános Iskola, Nagykanizsa

 

Ezen iskolák tanulóinak és pedagógusainak részvételével a konzorciumi partnerek a települések és környezetük problémáinak lokalizálását, felmérését és feldolgozását a helyi lakosságot és humán környezetet vizsgálva, az irodalmi művet a folyamatos újabb információkhoz igazítva, adaptálva dolgozzák fel.

 

A projekt tanítási óráinak egyik harmadában maga a tantermi színházi előadás foglal helyet, ezt követik a színháziszöveg-értési (a színházi előadás eszköztárát és jelentésvilágát feltáró) foglalkozások, majd az osztály saját játéka, amellyel továbbgondolják az előadás által felvetett problémákat. (Az adott darabhoz kapcsolódó színháziszöveg-értési beszélgetés, ill. drámamunka megjelölt fókuszától függően ezek a formák egymásba olvadhatnak.)

 

A színházi nevelési előadás a résztvevő nézőkkel együtt gondolja át, mire való az iskola, mit tartunk a tudásról és annak hasznosságáról, s azt is, hogyan értse meg a kamasz a felnőtteket, hogy azok is megérthessék őt. Szól a bizalom és a ragaszkodás erejéről, valamint arról, mit kezd a darabbeli Gergő a nagyapja szavaival: „Boldogtalannak lenni könnyebb, mint boldogulni.”

 

Az előadásra épülve több informális óra, filmes adaptációk vetítései és megbeszélései, műhelymunkák, színházi nevelési tréning, állóképességet és verbális kommunikációt erősítő program és pedagógiai módszertani összegző konferencia is a projektelemek között szerepel. Az egyes programok együttesen segítik, ösztönzik a készségfejlesztés többirányú folyamatát, amit dokumentálunk és kiértékelünk a szakemberek segítségével, mind színházi nevelési, mind szociológiai jellegű kutatás és fejlődéstörténeti elemzés által.

 

Fontos, és a projekt újdonsága többek között épp ebben rejlik, hogy a szükség minden esetben csupán kiindulópontul szolgál az előadások létrejöttéhez: a cselekmény új keretbe ágyazódik, amelyet mindig az adott közönség életkora, gondolkodási szintje és azok a „filozófiai” kérdések határoznak meg, amelyek az adott korosztályt foglalkoztatják, a helyi speciális problémákra összpontosítva. Éppen ezért a darab dramaturgiáját és szövegkönyvét nagymértékben befolyásolják az előkészítő próbafolyamat drámamunkájában létrejött, improvizációkból rögzített szituációk, amik a szerepjátékok révén izgalmassá és ezáltal hatékonnyá teszik a résztvevő fiatalok köznevelési fejlesztését, lehetővé téve a három különböző terület problémáinak feltárását, azonosítását és a megoldási lehetőségek kiterjesztését a fiatalok életében.

 

Illeszkedés a Széchenyi 2020 program és a konkrét felhívás céljaihoz:

A felhívás célja, hogy a helyi társadalom életében fennálló problémák feltárásával, a helyi szükségletekre reagáló innovatív megoldások adaptálásával járuljon hozzá az adott térségben jellemző problémák megoldásához, a lakosság társadalmi helyzetéből és a területi jellemzőkből eredő hátrányainak kompenzálásához. A felhívás célja továbbá olyan kezdeményezések támogatása, aminek során kísérleti szinten (pilot) már igazoltan bevált módszerek szélesebb körű adaptációját (adaptációs kísérlet) próbálhatják ki a társadalmi ellátórendszerek különböző területein.

 

A konstrukció olyan innovatív beavatkozásokat kíván támogatni, amelyek a helyi problémák újszerű megközelítésével, a korábbi megoldásoknál hatékonyabban, eredményesebben járulnak hozzá.

 

Projektünk célja az innovatív színházpedagógiai nevelés révén a résztvevő tanulók korai iskola elhagyásának csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tanulók integrációja, és a köznevelési intézmények közötti átmenet segítése.

 

Fontosnak tartjuk a gyermek és ifjúsági közönség, a diákok színházzal nevelését, éppen ezért nemcsak a nagyszínházi előadások ifjúsági bérletben történő megtekintését gondoljuk kiemelt feladatnak, hanem olyan „suliszínházi program” megvalósítását, amely a Balaton melletti konzorciumi partnerekkel és a környéken lévő iskolákkal – s a programokról hírt kapó távolabbi városok, falvak érdeklődő iskoláival – együttműködve elérhetővé teszi az iskolás gyerekek számára az életkoruknak megfelelő problémákkal való alkotó, „színházi” szembesülést ún. színházi nevelési előadás keretei között.

 

Az adaptáció a következő területek megoldására koncentrál:

o családokat érintő szolgáltatások, különös tekintettel a gyermekekre

o köznevelési innovatív módszerek, ezen belül:

  • korai iskola elhagyás csökkentése,
  • hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,
  • tanulók integrációja, és a

o társadalmi felzárkózás és befogadás, ezen belül:

  • marginalizálódott társadalmi csoportok társadalmi-gazdasági integrációja,

 

Célcsoport

A program színházi nevelési előadásai azokat a diákokat szólítják meg, akik számára a legkevesebb színházi előadás születik: a 10-15 éves korosztályt, akik a kamaszkorba érkezvén először kérdezik meg önmaguktól, kik is vagyunk, s hol a helyünk a világban.

Helyszínenként 30-40 fő bevonásával kalkulálunk, így összesen 100 fő részvételére számítunk, akik személyesen vesznek részt a projektben.

 

Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola: 28 fő

Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola: 32fő

Miklósfai Általános Iskola: 40 fő

 

Kontrollcsoport: ugyanilyen korú és létszámú csoport, de nem azonos környékbeli iskolákból, akik nem vesznek részt a projekt kínálta szolgáltatásokban.

 

A projekt rövid összefoglalása

A megvalósulási szakasz fázisai:

A fenti célok megvalósulásához az alábbi feltételeket teremtjük meg:

  • a korosztálynak szóló irodalmi művek (regények, novellák) adaptációs munkájának elvégzése;
  • a drámamunka tervezésére és irányítására képes drámatanár(ok) foglalkoztatása, ill. a produkcióban résztvevő társulati tagoknak a drámapedagógai továbbképzése;
  • a különleges színházi körülményekhez illeszkedő játszási rend (bérletrendszer) kialakítása az iskolákkal együttműködve;
  • az előadások és foglalkozások „hasznosulásának” nyomon követése különféle hatásvizsgálati módszerek kialakításával.

 

A 3 megvalósítási helyszín: A Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház és Könyvtár, a pécsi VOKE Vasutas Művelődési Ház és a nagykanizsai VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház is komoly kulturális, köznevelési múlttal, a térségben hiánypótló szakmaközi funkcióval bír, és a tanórán kívüli informális oktatás, nevelés, illetve az egész életen át tartó tanulás helyi bázisaként működik. A konzorciumvezető Latinovits Művelődési Ház vezetése szimbolikusan is jelentős: a színészkirály otthonában, Latinovits stílusteremtő, a maga korában innovatív színházi módszertanának szülőföldjén most a TIE (Theatre in Education) Soproni Petőfi Színház közreműködésével Balatonszemesen továbbfejlesztett programját szeretnénk adaptálni a projekt célcsoportjára, és kiterjeszteni a három település iskolásaira.

 

A korábbi előadások és nevelési céljaik az alábbiak voltak:

  • Dúvadnevelde: A „zóna”, a kiskorúak büntetőtelepe valahol Oroszországban. Amikor bejössz, még van neved: Igor, Szerjozsa, Borisz, Ljosa, Kosztya, Szása, Vászka – aztán lassan lekopik rólad, mint ahogy sok minden más. És megérted, hogy az embert milyen könnyű akarat nélküli „amőbává” változtatni…

 

  • Semmi: „Semminek nincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.”Ezt mondja egy nyolcadikos fiú az osztályának a legelső tanítási napon, majd kisétál az iskolából. Az osztálytársakat elképeszti és felháborítja Pierre álláspontja, s szövetkeznek arra, hogy bebizonyítsák neki az ellenkezőjét. Egy elhagyott pajtában összegyűjtik azokat a dolgaikat, amelyeknek szerintük értelme van. A bizonyítás során azonban – a közösségi cél érdekében – rendre elkövetik a legnagyobb hibát: sorra megsértik egymás személyiségének integritását. Majd a nemes közösségi cél tragikus vétséget szül…

Az előadás világképének kulcsmotívumai: a lét értelmének örömteli bizonyossága és a létbe vetettség szorító érzése; meggyőződés és meggyőzés határvonalai; az egyén és egyéniség integritása és szabadsága; közösség és egyéniség alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyai; az elv és a megvalósulás, a cél és az eszköz ellentmondásai; az emberi közösség állati hordává züllésének stádiumai; a felelősség kérdése – a felelőtlenségünkkel és következményeivel való szembenézés nehézségei.

 

  • Luke és Jon: A színházi előadássá adaptált történet szerint a 13 éves Luke próbál visszatalálni régi életéhez, melyet édesanyja halálával elveszített. A család a veszteséggel összeomlani látszik: az apa az alkoholban próbál vigaszt találni, így Luke magányosan küzd a fájdalmas hiánnyal és a tehetetlenséggel. Apa és fia megállíthatatlanul távolodnak egymástól. Míg egy nap belép az életükbe egy rosszul öltözött, furcsa fiú, Jon. Vajon milyen szándékkal érkezik, s miképpen reagál erre a helyzetre a megbillent család?

Luke és Jon című „érzékeny” játékon keresztül ezúttal is húsba vágó kérdésekkel foglalkozik a színház. Az élet értelmén és önmaga helyzetén gondolkodó kamaszt segíti: szembesíti az elvesztett lény elengedésének lehetséges megoldásaival, egy esetleg romba dőltnek látszó élet újraépítésének esélyével, továbbá azzal, milyen a következményei vannak, ha felelősséget vállalunk valakiért.

 

  • Bocsáss meg, Madárijesztő!: Lenka és az osztály – s a konfliktusuk közben felszínre kerülő súlyos kérdések (a közösségi elvárásoknak való megfelelés vagy elhatárolódás; az önmagunkkal és tetteinkkel való szembenézés felelőssége; a bocsánatkérés és -elfogadás határai; meddig lehet megbocsátani annak, aki vétkezik ellenünk, ám szeretjük). Ezekre keres választ a darabon keresztül a részt vevő diákcsoport.

 

  • 35 kiló remény: Egy 13 éves fiú története, akinek remek a kézügyessége, hatalmas a szíve, de iskolába járni nagyon nem szeret, hiszen nem igazán tud megfelelni az ottani követelményeknek. Bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának, de a matekkal és a szüleivel hadilábon áll. A helyzet napról napra romlik, kicsapják az iskolából, és senkinek sincs ötlete, hogyan tovább…

 

Az előadás minden esetben tantermi színházként működik, vagyis a játéktér kereteit az osztályterem mérete és berendezése határozza meg: egyszerre egy osztálynyi gyerek (30-30-40 fő) részese a játéknak, s négyzet vagy kör alakban üli körbe a játékteret. A térbeli közelség eleve felkínálja a közvetlen bevonódás lehetőségét: a Dúvadneveldében a játékkeretet megteremtő vagon utasainak, a Semmiben a fogadás meghívottjainak szerepét kapják a néző-résztvevők, vagyis ugyanolyan státusba kerülnek, mint a korábbi vétket elkövető gyerekszereplők. A Luke és Jonban szinte észrevétlenül válnak ugyanannak a térnek (a domb, az iskola, ill. Luke álmai és emlékei mint realizálódott térképzetek) részévé, amelyben a szereplők is mozognak. A Bocsáss meg, Madárijesztő! egy osztályközösség tagjaivá teszi a részt vevő nézőket, a 35 kiló remény tere pedig kettős körként azt a társadalmi közeget kelti életre – otthon, iskola, nagyszülők, szülők, barátok –, amely a főhős életét meghatározza.

 

 

A pályázati projekt alapja:

Az adaptáció alapját Henning Mankell svéd szerző – magyarul 2001 és 2005 között megjelent – ifjúságiregény-sorozata (Csillagkutya; Alkonyatkor nőnek az árnyak; A fiú, aki hóban aludt; Utazás a világ végére) képezi, dramaturgiailag a projektre adaptálva.

Csillagkutya kemény, őszinte, ugyanakkor lélekemelő mű az anyátlanul nevelődő kiskamasz, Joel életéről, a mindennapok nehézségeivel dacoló édesapáról, akiket az emlékek és a jövőről dédelgetett álmok tartanak életben. Egy különleges játék az igazság kereséséről, a felelősségvállalásról, a jó cselekedetek nehézségeiről, a barátságról, a fantázia hatalmáról és gyermekkor puha fészkéből való kihullásról, a felnőtté válásról.

 

 

A projekt hosszú távú hatása:

A közoktatási és a közművelődési terület törekvései is arra irányulnak, hogy az ember képességeit, tudását gyarapítsák. Mindkét terület számára fontos, hogy ezek a tudások később társadalmi cselekvésekben realizálódjanak. Mindezek persze újabb szükségleteket termelnek, amelyek újabb tanulási folyamatok megindításához vezethetnek. Bár a közoktatás világa meglehetősen formalizált, az önkéntességnek ott is van szerepe és jelentősége. A közművelődés viszont informális, és ott a formalitás belépésének lehet nagyobb szerepe.

Innovációs projektünkben mind a közvetlen, mind a közvetve érvényesülő hatások igen sokszálúak.

Az iskola nem képes olyan széles műveltségi spektrumot nyújtani, amely a ma világának igényéhez illeszkedik. A társadalmi problémák, szociokulturális hátrányok miatt nehéz az iskola színterét bővíteni. A közművelődés viszont tud ezen segíteni. A közművelődési pedagógia kapcsolata a hagyományos iskolai pedagógiákkal olyan terület, amelynek komoly tradíciói vannak. A nonprofit keretek között szerveződő kulturális szolgáltatások vagy a civil szféra és a közművelődés elég sok mindent megjeleníthet, gondoljunk a pedagógiai programokon alapuló extrakurrikuláris tevékenységekre.  Ezen a téren számos lehetőség kínálkozik, adaptációs kísérletünk is erre irányul.

Emellett a fenntarthatóságot célozzuk meg a létrejött speciális tudásanyag ajánlásokként történő megfogalmazásával. A kulturális civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása, az együttműködések tartalmának kibővítése, tapasztalatcserék erősítése érdekében azonosított jó gyakorlatok átvétele és cseréje megítélésünk szerint hosszú távon tud igazán hasznos lenni. Az együttgondolkodás, az egymás tapasztalatainak megismerése, a jó gyakorlatok feldolgozása és átültetése a mindennapi gyakorlatba mind-mind időt igényel.

A tervezett adaptációs kísérlet megvalósítása hozzájárul, hogy az együttműködő partnerekkel közösen olyan speciális tudásanyagot hozzunk létre, mely elősegíti a jövőbeni szakpolitikai tervezést. A közművelődés szerepvállalása, a színházi nevelés közoktatásba történő beépülése, a jó gyakorlatok átvétele stratégiai szinten hozzájárul a végzettség nélküli iskola-elhagyás csökkentéséhez, az önkéntesség növeléséhez, egy egészségesebb társadalom kialakulásához.

A projekt tapasztalatai gazdagítják a megvalósításba bevont szakemberek szakmai ismereteit, valamint az együttműködések révén javul szervezetünk megítélése is, és ez további együttműködéseket eredményezhet. A programban résztvevő szakemberek kompetenciái fejlődnek, megismerik a partnerek által alkalmazott módszereket, jó gyakorlatokat is.

 

 

Hozzászólások lezárva.