Szerző: tarsadalmiinnov

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása,

kiterjesztése a Balaton környékén

Szakmai beszámoló a 2018.09.10-én megtartott színházi nevelési tréningről

A színházi nevelési foglalkozás fókuszában olyan valós emberi problémák állnak, melyeket csak körültekintéssel, valódi odafigyeléssel és többéves, ilyen irányú tapasztalattal rendelkezve dolgozhatók fel. A szakember itt arra törekszik, hogy a színház eszközeivel, a drámapedagógia módszertanát is használva, használható funkciókat mutasson, alkosson a résztvevőkkel. Ennek mentén a játékos csoportmunka alkalmával érzékenyítő feladatok révén próbáltuk meg közelíteni egymáshoz a különböző képességgel, kompetenciákkal, affinitással rendelkező gyerekeket.

Az első feladat, amelyben a gyerekek részt vettek, az a különböző szempontú csoportbontó és egyesítő, közösségépítő játék volt. Ennek során azt próbáltuk feltárni a diákok előtt, hogy bizonyos tulajdonságaik, képességeik, gondolkodásmódjuk alapján egyes társaikhoz hasonlóak, más társaiktól pedig különböznek, azonban mind a hasonlóság, mind a különbség egyetlen perc alatt eltűnhet vagy megváltozhat, ha más szempontból vizsgáljuk a közösségen belüli egyéneket. Előbb adottságaik (nemük, felekezetük, származásuk) szerint vizsgáltuk hovatartozásukat, azt követően egyéni kompetenciáik révén kértük, hogy határozzák meg, hová csatlakoznának (készségtárgyak, kapcsolati hálók, teljesítmény, gondolkodásmód). Ez az önismeretben is fontos tréning volt.

Ezt követően tükörjátékok révén tapasztaltattuk meg a diákokkal, hogy bár hasonlítani, utánozni lehet embereket, de ugyanolyanok nem tudunk lenni, mint mások, mert nincs két egyforma ember. Mind a vezető, mind a tükörszerepben dolgozó (majd a funkciókat megcserélő) gyerekek koncentráltan figyeltek társuk és saját mozdulataikra, a fáziskésések lecsökkentésére, és közben megtapasztalták, milyen egyedi vonásaik vannak nekik és társuknak.

A résztvevőket több kisebb csoportra bontottuk, amely csoportok mindegyikének az ún. sztereotípiákat kellett felállítania az előre meghatározott szempontok alapján, bizonyos társadalmi csoportokkal kapcsolatban. A csoportvezetők a közösen összeállított szempontrendszert olvasták fel, a megállapításokkal pedig a többi résztvevő tudott vitatkozni, vagy egyetérteni.

A csoportmunka egyik fő várható eredménye a közösségen belüli, mindennapi helyzetekben tanúsítható viselkedési módok, magatartásminták meghatározása, az egyéni célok mellett a közösségi célok megismerése, kijelölése, a státuszgyakorlatok révén az alá-fölé- és a mellérendeltségi helyzetek kipróbálása és kezelése kompromisszumok révén, és a valós kapcsolati hálók kialakítása és karbantartása, valamint a külföldön történő tájékozódás, kapcsolatteremtés nehézségeinek feloldása.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

2018.07.28. Szemesi Napok

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

Rengeteg koncert, ingyenes játszósarok gyerekeknek, kézműves portékák, kiváló programok és remek hangulat – nagyot szólt az idei Szemesi Napok, melyet Takács József, Balatonszemes polgármestere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettesi feladatokat ellátó parlamenti államtitkára nyitott meg, Farkas Zsuzsannával, a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház intézményvezetőjével, a Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén című projekt konzorciumi vezetőjével.

Az alábbi programok várták a projekt résztvevőit július 28-án:

10:00 –  Boot Camp edzések

12:00 – A kiskakas gyémánt félkrajcára

15:30 – Jambala, Zsákbamacska, Stoned, Janis Joplin Emlékzenekar, Péterfi Bori & Loveband, Dj Thomas Salz

Kiegészítő programok: Gyermeksziget, kirakodó vásár

A színpadon koncertet adott – többek között – Caramel, a Sub Bass Monster, Péterfy Bori & Love Band, vasárnap pedig Charlie és az Animal Cannibals lépett színpadra. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy a diákoktól a felnőttekig mindenki jól érezze magát.  A színpadi produkciók kiválasztásánál az volt a szempont, hogy szórakoztató és tartalmas produkciókat láthasson a közönség, de alapvetően értékes, korrekt kulturális tartalommal. S az eddig tapasztaltak alapján ezt sikerült is, hiszen csak a szombati esti előadásokra több ezren voltak kíváncsiak. A kilátogatók alig akartak haza menni.

A szervezés során a legkisebbekre is gondoltunk. Egy gyerekszigetet alakítottunk ki: a baba-mama foglalkozásoktól kezdve a falmászáson át a ládavasútig rengeteg színes program várta a kicsiket és a nagyokat, s közben egy interaktív színjátszó csoport bizonyos időközönként felnőtteknek és gyerekeknek tartott előadásokat.

A vásárosok kínálata között szerepeltek házi készítésű sajtok, hagyományos sajtolással készült olajok, gyönyörű, kézzel készített kerámiák, a házi juhtúrós lepény előtt pedig mindenki sorban állt.

A programok többsége aktív részvételt tet lehetővé: a projektbe bevont tanulók és szakmai megvalósítók tevékenyen közreműködtek a szerepmodell beszélgetéseken, a kézműves készségfejlesztő foglalkozásokon, a kulturális fejlesztő előadásokon és az edzéstréningeken.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Beszámoló az önértékelés, egyéni hatáskeltés c. előadásról: 2018.07.07-09.

A három napos előadássorozat során az előadások a társadalmi lét, a viselkedéskultúra, a magánélet és a közösségi élet közötti magatartásbeli különbözőség és hasonlóság felismerését tette lehetővé, az énkép, a viselkedéskultúra és az empatikus képesség fejlesztése mellett, amik különösen jelentős kérdések, ha hátrányos, sőt halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről van szó.

Mivel a színházi helyzetek az élet különböző stációinak reprodukciói, ezért az előadások a pályaérettség kérdéskörét állították középpontba, mint alapvető kiindulópontot.

Pályaérettség: a pályán tanúsított magatartás fejlettségi szintje. Ezt az egyén a szakmai fejlődés folyamán éri el, a tárgyi környezet strukturális lehetőségei és a tanulási folyamatok révén. Pályaérett azaz ember, akinek a pályán tanúsított magatartása megfelel a kérdéses életkorra jellemző szakmai fejlődési folyamatnak.

A pályaérettség elemei:

1. Tervezési készség (az egyén kész pályatervet készíteni), Autonómia, Időperspektíva (a tapasztalatok összegzése és a jövő elővételezése), Önmegfigyelés
2. Aktivitás – Kérdezési magatartás (a pályaválasztással összefüggő kérdéseknek utánanéz), Információs források hasznosítása, részvétel
3. Informáltság – Szakmai és a munkás életről való tájékozódás
4. Döntési kompetencia – Döntési elvek, Alkalmazkodási stratégiák, Döntési stílus
5. Realitásorientáció (a szakmai igények a valósághoz való alkalmazkodási folyamata. (Önismeret, Személyes szakmai lehetőségek, Szakmai preferenciák és az azonosság, Értékek, érdekek és célok pontosítása, Szakmára vonatkozó tapasztalatok

 A szakmai feladatot azok a cselekvések jelentették, amiket a társadalmi elvárások definiálnak, s az egyénnek a meghatározott életszakaszokban meg kell azokkal birkóznia.

Az előadásokat a csoportösszetétel sajátosságait figyelembe véve tartottuk meg. Nagy odafigyeléssel és gondossággal kellett előkészíteni, hogy a különböző képességű és motivációjú gyerekek figyelmét egyaránt felkelthessük és fenntarthassuk, másfelől közösségi, tehát együttes tevékenységre sarkalljuk őket. Ugyanakkor a témakör lehetővé teszi különböző magatartásminták bemutatását és tapasztalatszerző helyzetgyakorlatok kipróbálását játékos formában, a tanítási dráma segítségével, erre ez alkalommal is alapoztunk: a szakember bizalomjátékkal illusztrálta és érzékeltette a közösséghez tartozást: a szemüket becsukva bízták rá magukat egy önként jelentkezőre a résztvevők.

Mivel a kollektív drámaépítés esetében a moderátor egyfajta „kontroll” szerepet lát el, irányítja a csoport munkáját, fontos volt, hogy a csoport kreativitását, szárnyalását nem szorítsuk háttérbe: fel kellett ismerni annak a lehetőségét, hogy miként tudjuk használni a csoport ötleteit, miként tudunk rendezőtanárként a játszók rögtönzött ötleteiből éles szemű dramaturg módjára építkezni.

A kreatív foglakozás jól egészítette ki a meglehetősen nagy figyelmet igénylő fogalmi meghatározásokat. Az empátia, a mások iránti figyelem, a másik fizikai és lelki elfogadására irányuló gyakorlatok, a koncentrált jelenlét, a belső elcsendesedésre irányuló játékok, vagy az együttműködésre, s nem utolsósorban a kreatív, problémamegoldásra szolgáló játékok felszabadult hangulatot, nagy örömet idéztek elő a gyerekekben. Érdekes volt megfigyelni, hogy néhány gyereknél az elcsöndesedés, a koncentrált figyelem előhívását lehetett a legnehezebben elérni. A foglalkozás végén egy kézszorítás, mint a csoportban körbe menő üzenet, meglepően nagy érzelmi visszhangra talált.

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

2018.08.20. Nyitókonferencia

A „Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén” elnevezésű projekt nyitókonferenciáját a konzorciumban résztvevő partnerek együttműködő iskoláit figyelembe véve, a tanév rendjéhez igazodva és a májusi kezdési dátumra tekintettel augusztus 20-n rendeztük meg, a konzorciumvezető településén, Balatonszemesen. A nyitó konferencián mindhárom konzorciumi tag képviselői, a projektbe bevont megvalósítók, résztvevők jelen voltak. A projekt átfogó ismertetése kapcsán a célok, részcélok, tervezett folyamatos és eseti programok bemutatására is sor került.

A projekt célja, hogy a helyi társadalom életében fennálló problémák feltárásával, a helyi szükségletekre reagáló, innovatív megoldások adaptálásával járuljon hozzá a térségben jellemző problémák megoldásához, a lakosság társadalmi helyzetéből és a területi jellemzőkből eredő hátrányainak kompenzálásához.

A konstrukció olyan innovatív beavatkozásokat támogat, amelyek a helyi problémák újszerű megközelítésével, a korábbi megoldásoknál hatékonyabban, eredményesebben járulnak hozzá.

Projektünk célja az innovatív színházpedagógiai nevelés révén a résztvevő tanulók korai iskola elhagyásának csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tanulók integrációja, és a köznevelési intézmények közötti átmenet segítése.

Fontosnak tartjuk a gyermek és ifjúsági közönség, a diákok színházzal nevelését, éppen ezért nemcsak a nagyszínházi előadások ifjúsági bérletben történő megtekintését gondoljuk kiemelt feladatnak, hanem olyan „suliszínházi program” megvalósítását, amely a Balaton melletti konzorciumi partnerekkel és a környéken lévő iskolákkal – s a programokról hírt kapó távolabbi városok, falvak érdeklődő iskoláival – együttműködve elérhetővé teszi az iskolás gyerekek számára az életkoruknak megfelelő problémákkal való alkotó, „színházi” szembesülést ún. színházi nevelési előadás keretei között.

Fontos, és a projekt újdonsága többek között épp ebben rejlik, hogy a szükség minden esetben csupán kiindulópontul szolgál az előadások létrejöttéhez: a cselekmény új keretbe ágyazódik, amelyet mindig az adott közönség életkora, gondolkodási szintje és azok a „filozófiai” kérdések határoznak meg, amelyek az adott korosztályt foglalkoztatják, a helyi speciális problémákra összpontosítva. Éppen ezért a darab dramaturgiáját és szövegkönyvét nagymértékben befolyásolják az előkészítő próbafolyamat drámamunkájában létrejött, improvizációkból rögzített szituációk, amik a szerepjátékok révén izgalmassá és ezáltal hatékonnyá teszik a résztvevő fiatalok köznevelési fejlesztését, lehetővé téve a három különböző terület problémáinak feltárását, azonosítását és a megoldási lehetőségek kiterjesztését a fiatalok életében.

Farkas Zsuzsanna, mint házigazda, a konzorciumvezető intézmény igazgatója köszöntötte a résztvevőket és rövid ünnepi megemlékezést tartott az Államalapítás kapcsán.

A projekt szakmai vezetője, Fábián Erika Judit ismertette az adaptáció formáját és céljait.

Eszerint az adaptáció a következő területek megoldására koncentrál:

o családokat érintő szolgáltatások, különös tekintettel a gyermekekre

o köznevelési innovatív módszerek, ezen belül:

• korai iskola elhagyás csökkentése,
• hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,
• tanulók integrációja, és a

o társadalmi felzárkózás és befogadás, ezen belül:

• marginalizálódott társadalmi csoportok társadalmi-gazdasági integrációja,

Az iskola szerepének a felértékelődését a hátrányos helyzet okozta negatív következmények leküzdésében jelzi, hogy míg a mobilitás, a társadalomban elfoglalt pozíciók tovább örökítésének fő csatornája a XIX. században a rang, majd a XX. század közepéig a vagyoni helyzet volt, addig a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől kezdve már a család kulturális és kapcsolati tőkével való ellátottsága veszi át ezt a szerepet. A kulturális tőke természetes forrása pedig a családon kívül a köznevelés, melynek hatása a tankötelezettség révén minden gyermeket érint, és ezáltal lehetőséget jelent az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Hazánkban ezt a kiegyenlítő szerepet még nem sikerül az oktatásnak betöltenie. A közművelődés és a közoktatás között megvalósuló szektorközi együttműködés hozzájárul, hogy a kulturális javakhoz jobban hozzáférjenek a diákok, így látókörük szélesedik, több inger éri őket, ezáltal javulnak felzárkózási esélyeik.

A felhívás keretében elérni kívánt részcélok a következők:

– Kísérleti szinten (pilot) már igazoltan bevált módszerek szélesebb körű adaptációjának megvalósítása (a Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház és Könyvtár által már korábban megvalósított „A színház házhoz megy” c. programjának szélesebb körű, 3 településen megvalósuló adaptációja)

– Az adaptációs rendszer megvalósulását követő monitoring rendszer kialakítása és működtetése

– Az adaptációs kísérlet eredményes megvalósítása érdekében helyi és szakmai együttműködések létrehozása a konzorciumi partnerek segítségével, hálózatépítés

– A projekt keretében megvalósult adaptációs kísérletek további alkalmazásának előkészítése: az adaptációt követően a projektmódszer országosan is elérhetővé tehető.

A projektmenedzser, Fenyák Éva ismertette az együttműködéseket és azok tartalmát, az alábbiak szerint:

A projekt megvalósítása során az együttműködés keretében a Felek vállalták, hogy

• projektünk megvalósításával hozzájárulunk a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia, az Ifjúsági Garancia akcióterve, a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, a Civil stratégia és a Nemzeti önkéntes stratégia, valamint a Köznevelés Fejlesztési Stratégia céljainak eléréséhez.

A projekt megvalósítása során kötelezően együttműködnem a résztvevők az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett Társadalmi Innovációs Tanáccsal, mely arra hivatott, hogy előzetesen véleményezze a projektek szakmai tartalmát, vizsgálja az előre haladásukat, a szakmai beszámolókat és a mérföldkövek megvalósulását nyomon kövesse.

A célok elérése érdekében az alábbi tevékenységeket tervezzük megvalósítani:

• kapcsolatfelvétel az érintett intézményekkel, önkormányzatokkal
• szakmai team létrehozása, folyamatos műhelymunka
• hálózatépítés
• adaptáció bevezetése és működtetésének hatékony támogatása
• az innovációhoz kapcsolódó monitoring tevékenység
• szakmai programok a célcsoporttal: rendszeres helyi szintű összejövetelek, Nyári Színházi Napok, TIE program, Ifjúsági Civil Kamera, Helyéi Érték Pont
• csapatépítő és szabadidős programok a célcsoport és a szakmai megvalósítók részvételével: Csapatépítő tréning, szabadidős programokon való részvétel
• adaptációt elősegítő tevékenységek, úgymint: honlap működtetése, tapasztalatmegosztó rendezvények, konferenciák szervezése, esettanulmány készítése és megosztása
• szakmai megvalósítóknak és célcsoport tagjainak szóló képzések: esetmegbeszélések, workshopok, kompetencia fejlesztő nap, színházi nevelési tréning
• szakmai programok a célcsoporttal: Filmes nyári napok
• adatgyűjtés, dokumentációs rendszer működtetése
• adaptáció eredményének nyomon követése
• adaptáció sikerességének mérése
• a projekt tevékenységek nyilvánosságra hozatala
• kapcsolatfelvétel az EFOP-5.2.1-17 egy nyertesével az Ő általa alkalmazott módszer tanulmányozására
• tapasztalatszerzési tanulmányút a célcsoport tagok számára: Kaleidoszkóp Versfesztiválon való részvétel
• érzékenyítő tréningek
• kisértékű eszközök beszerzése
• társadalmi partnerek bevonásával szakmai rendezvények szervezése: döntési mechanizmus és képesség; önértékelés és egyéni hatáskeltés.

Végezetül a konzorciumi partnerek power pointos prezentációja zárta a konferencia szakmai részét.

A nyitókonferencia részeként a jelenlévők közösen fogyasztották el ebédjüket és vacsorájukat is, idegenvezető segítségével körül néztek Balatonszemesen, ellátogattak Bujtor István és Latinovits Zoltán sírjához, ahol koszorút helyeztek el, Balatonszárszón a József Attila Emlékmúzeumot, Balatonszemesen a Latinovits Emlékmúzeumot nézhették meg. A felek együttműködési készsége éppúgy nőtt a nyitókonferencia kapcsán, mint amennyire sikerült tisztázni a kérdéses pontokat a projekt szakmai megvalósításának fontos kérdéseiben.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

2018.08.16. Nyármarasztaló Fesztivál

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

A Nyármarasztó Fesztiválon színes programokkal – animációval, népzenével, koncerttel, ünnepi megemlékezéssel, színházi előadással várta a vendégeket, így a programban résztvevő célcsoportot is a szervezőbizottság, amely szándékoltan szőtt a programok közé sokszínű, kulturális, hagyományőrző, szórakoztató szabadidős elemeket, hogy a résztvevők minél többet tapasztaljanak. A program a következőképp alakult:

A Bagolyvár utcai kápolnában:

10:00   Kenyérszentelés, Hunyady-díjak átadása

A Latinovits Művelődési Házban:

12:00 Révben – társas színjáték dramaturgiai csavarokkal, három csoportban.

Az alapszituáció:

Amikor egy diák része lesz egy közösségnek, meg kell találnia benne a helyét, és ha ez nem megy neki, segítenek a többiek. Az más kérdés, hogy a ráruházott szerepkörben, a rangsorban kijelölt helyén hogy érzi majd magát. Történetünk főszereplője, Áki, nem bírja tovább kényelmetlen, szűk szerep-dobozában, elhatározza, hogy kitör belőle, hogy egy ismeretlen közegben alkothasson magának egy szerethetőbb személyiséget. Ezzel a céllal érkezik a táborba a többiek közé. Késve. Most mindenki rá figyel.

Zenepavilonban:

16:00 MIMÓKA -Méhes Csaba pantomimművész
17:00 STAND UP- Orosz György
18:00 Radiolive koncert
19:00 Fekete Jenő Blues koncertje
20:00 Keep Floyding koncert

A Nyármarasztó Fesztivál keretében a projekt résztvevői drámapedagógiai, színházi, zenei és egyházi programokon vettek részt. Az itt eltöltött idő célja az volt, hogy minél jobban összeszokjon a társaság, az egymás iránti valódi kíváncsiság tartalmas és maradandó élményeket nyújtó beszélgetésekbe, játékokba, közös programokon szerzett élményekbe torkoljon.

A szociális és érzelmi kompetencia fejlődésében öröklött és tanult komponensek egyaránt szerepet játszanak. Minden olyan program, amely hozzájárul a tapasztalati úton való tanuláshoz, és mások segítésén alapul, a program megfelelő előkészítése, lebonyolítása és az élmények feldolgozása esetén alkalmas e területek fejlesztésére, a szociális érzékenyítésre. A Nyármarasztó Fesztivál programjai összeségében megfeleltek a képességfejlesztésnek, az érzékenyítésnek és a kulturális identitás erősítésének egyaránt.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

2018.06.08.

Latinovits Vers- és Prózamondó Találkozó

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 Sikeres és eredményes volt a 2018. június első hétvégéjén megtartott Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Találkozó, amelyet középiskolás és felnőtt versmondók részére rendeztünk meg a balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Házban. A verseny a szervezett programokkal értékes kulturális találkozót jelentett a projektben résztvevő száz diáknak és pedagógusaiknak.

A nagyszerű művész, a versmondás megújítója, a Színészkirály – ahogyan Nagy László nevezte egyik versében -, a fiatalok többsége számára többnyire nem ismert, ha igen, legfeljebb névleg. A színházi nevelési projekt részeként először tehát a Színészkirály életművét ismertettük meg kiállítás, filmes vetítés, beszélgetések, játékok révén. Latinovits sírjánál Wiegmann Alfréd Radnóti-díjas rendező mondott beszédet, majd ezt követően hangulatos találkozó vette kezdetét. Takács József, Balatonszemes polgármestere megnyitó beszédében ismételten hitet tett amellett, hogy milyen fontos számára Latinovits Zoltán, és immáron egész családja emlékének ápolása. A versünnep résztvevői meghallgathatták Huzella Péter Kossuth-díjas eneszerző, előadóművész és Zalán Tibor József Attila-díjas költő közös estjét, amelyben Pálffy Margit Kussoltat a sors c. önálló műsorának átemelt részetei is szerepeltek „Pálfy az önpusztításba menekülő, a nem egyszer valódi mártíriumra kényszerülő, a jelent eleven hússal-ideggel élő, a Múltat magukba-asszimiláló, ostorozó és önmagukkal is kegyetlen – nem röstellem leírni – Zseni-Emberek, Ember-Zsenik – sorsképletét mutatja fel, a Tőle megszokott eleganciával és átélő-távolságtartó acél-hidegséggel.” (Szokoly) A találkozó részvevői két kategóriában (középiskolás – felnőtt), és két fordulóban verseket tolmácsoltak. A XX. században született költők versei hangoztak el, többségében avatott tolmácsolásban, szakemberek figyelme mellett.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

2018.10.12-én Kompetencia-fejlesztő nap keretében A nagyidai cigányok előadásról szóló beszámoló

A színházszakmai gyakorlat egyik legbeváltabb kompetenciafejlesztő típusa az interaktív, beavató színházi előadás és foglalkozás, amely ötvözi a drámapedagógiát és a színházi nevelés módszertanát. A kompetenciafejlesztő nap keretében egy rendkívül sikeres és aktivitásra ösztönző előadást és az arra épülő szakmai foglalkozást valósította meg a Magyar Versmondók Egyesülete.

2017-ben ünnepeltük a klasszikus magyar irodalom origójának tartott Arany János születésének 200. évfordulóját. A nagyidai cigányok a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. Ezt a művet vitte színpadra a felvidéki Csavar Színház, eddig soha nem látott sikerrel. Az előadás során Gál Tamás, Kaleidoszkóp-díjas színművész a közönséget bevonva, interaktívan mutatja be egymaga a darabban szereplő összes karaktert úgy, hogy szem nem marad szárazon a nevetéstől!

A történet szerint a magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát a helyi cigányságra bízzák, hogy őrizzék, védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyar, mind a labancok eszén, s megteremti „Cigányországot”. Vagy mégsem?

A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven, illetve magyarul hangzanak el. A játékmód egyediségét jellemzi, hogy a közönség soraiban helyet foglaló gyerekek maguk is az előadás szereplőivé váltak: a színész és a zenész szereplők interaktív előadást varázsoltak, utána pedig erre épülő szerepjáték foglalkozást és szakmai beszélgetést.

Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének díját, nominálva volt a Magyar Szinikritikusok Díjára, illetve megkapta 2011-ben a 6. Gyermek- és Színházi Szemle Fődíját, majd tavaly a Kaleidoszkóp VersFesztivál különdíját, a Váci Dunakanyar Színházban.

Rendezte: Gál Tamás

Zene: Bodonyi András

Elmesélő és zenész: Gál Tamás színművész

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

Kaleidoszkóp VersFesztivál: 2018.11.23

A kaposvári Csiky Gergely Színház tragikomédiájával ért véget a 18. Kaleidoszkóp VersFesztivál Vácott, ahol a Magyar Versmondók Egyesülete díjesőt zúdított a legjobbnak ítélt előadókra és társulatokra. A négy napon át tartó versenyprogramban színházi előadásokat, koncerteket, filmeket és versmondást nézhetett, hallgathatott a közönség, s a főszervező Magyar Versmondók Egyesülete a Váci Dunakanyar Színház mellett a Rubra Art Lounge-ban is tartott programokat. Új elem volt a gasztroszínházi forma, amelynek révén a költők által megírt művekben szereplő ételeket meg is kóstolhatták a nézők a színház közelében lévő, exkluzív programoknak helyet adó étteremben.

A Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén elnevezésű pályázati projekt keretében csatlakozó diákok számos értékes program részesei lehettek. A november 22-től 25-ig tartó VersFesztivál, amely Közép-Európa legnagyobb pódiumművészeti seregszemléje, sok nézőt vonzott. Teltházzal futott a Soproni Petőfi Színház Jelenetek egy házasságból előadása, a Csavar Színház Jóka ördöge, a Turay Ida Színház Zita című történelmi játéka, a kaposvári Csiky Gergely Színház A nagybőgő című monodrámája, a Kiss Kata zenekar Magyarból jeles és a Kávészünet zenekar Csonka vers, avagy Anyám tyúkja megy a levesbe koncertje, akárcsak a versfilmek vetítése. Az utolsó este Lutter Imre fesztiváligazgató, Kis Domonkos Márk színházigazgató, Kató Hajnalka korábbi Kaleidoszkóp-díjas, a III. Nemzeti VERSeny győztese és a zsűri tagjai adták át az elismeréseket a Váci Dunakanyar Színházban.

A 18. alkalommal megrendezett VersFesztiválon négy nap alatt 138 egyéni előadó, társulat, zenekar és filmes alkotó vonult fel. Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színművész, a kaposvári Csiky Gergely Színház érdemes művésze A nagybőgő című tragikomédiában nyújtott alakításért kapott színészi Kaleidoszkóp-díjat (az előadást rendezte: Sarkadi Kiss János). A Pécsről érkező Füleki Panka versmondás, Starkné Nagy Jusztina (Veszprém) versfilm kategóriában érdemelte ki a fődíjat.

Juniorként KaleidoszKópé díjat kapott Tőke Domonkos (Nyúl), míg versszínházi kategóriában a Karinthy Színház korábbi előadásának felújított változata, Petőfi Sándor: Az apostol című produkciójáért ítélte oda a zsűri a Kaleidoszkóp fődíjat  Borbély Sándor színművésznek. A fődíj részeként többek között Debreczeny Zoltán A harmadik hexamater című alkotását is átvehette a színész, amit a képzőművész maga ajánlott fel.

Különdíjban részesült a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Arany-metszés című előadása (rendezte: Rák Zoltán), valamint a felvidékről, Hetényből érkezett Csavar Színház (Gál Tamás és Kiss Szilvia), Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című művének színpadra állításáért. Verszene kategóriában különdíjas lett Bartolf Zsuzsanna (Budakalász) és Rauscher Géza (Veszprém), jutalmat vett át Németh Viktor (Budapest) és Kocsis György (Vác).

Versfilmjéért kapott különdíjat Fitos Réka (Eger), Ledő Barnabás (Budapest), az Északi Támpont Egyesület (Nagykanizsa) és a Szolnok Televízió részéről Angyal Virág, versszínházi előadásáért Gáspár Sándor (Pócsmegyer). Versmondóként Dr. Dobosné Pecznyik Ibolya (Monor), Ledő Barnabás, Péter Lea (Szeged), Fábry István (Balassagyarmat), Szabó Réka (Tököl), Szép Hanna (Mohács) és Kerékgyártó Viktória (Budapest).

A hivatásos és az amatőr versenyzők külön kategóriában versenyeztek. Az ítészek között helye foglalt Bagossy László Csokonai-díjas rendező-tanár, Bakos-Kiss Gábor, a Nemzeti Színház Nívó-díjas színművész énekese, Szűcs Katalin Ágnes Jászai Mari-díjas színikritikus, dramaturg, a Criticai Lapok főszerkesztője, Takács Bence Kazinczy-érmes előadóművész, televíziós szakember, és Wiegmann Alfréd Radnóti-díjas, színházi és televíziós rendező, az Első Magyar Versszínház művészeti vezetője.

A Kaleidoszkóp VersFesztivál célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása mellett a hivatásos és amatőr előadók, társulatok találkozásának megteremtése. A rendezvény fővédnöke Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, védnöke Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, igazgatója Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke, házigazdája Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Futsal show: 2018.09.24.

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

A programban résztvevő tanulók az iskolában régóta működő labdarúgó képzés kereteiben  a futballal már megismerkedhettek korábban. Talán éppen ezért tekintettek nagy várakozással a közeledő futsal showra. A két szakember a futsal, mint a labdarúgás egy speciális változatának megismertetésével kezdtek hozzá a sportág népszerűsítésének. Ismertették az alapvető különbségeket, mind a szabályok tekintetében, mind a labda tulajdonságainak különbségére.

Ismertették a sportág eredetét: a futsal a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a FIFA irányít. A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés. A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, az ifjúság versenyeztetésére. A játékot kosárlabda játéktéren játszották, palánkok nélkül. A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata. Brazíliában gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot. Dél-Amerikában népszerű fifusa 4+1-es labdajátékot szervező szövetséget a FIFA kalóz kispályás labdarúgó szervezetnek tekinti, mert a mai napig nem csatlakozott a nemzetközi szövetséghez.

A szabályokat elméletben és gyakorlatban is bemutatták. A futsalt két csapat játssza, hivatalosan mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van. A cserék száma legfeljebb 7. A játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában. A játéktér mérete egy az egyben a kézilabda játéktere, a játéktér szélét itt is vonal határolja. A futsal labda 4-es méretű, de egy speciális szivacs réteggel egészítve ki és ezért kevésbé pattan, mint a labdarúgásnál használt hagyományos labda. A játékidő kétszer 20 perc tiszta játékidő. (ha játékon kívül van a labda, akkor áll az óra.)

A baráti mérkőzések előtt oldott, jó hangulatot teremtettek a szakemberek, hiszen közvetlenek voltak a diákokkal. Következett a játék, aminek során a legjobban kivehetőek a gyerekek személyiségjegyei. Az előre leszervezett program alapján a tanulók kétszer 10 perces mérkőzéseket játszottak. Többen presztízst csináltak a meccsekből, aminek hatására nem csak egyénileg, de csapatként is egyre jobban összpontosítottak. Hamar rájöttek, hogy egy-egy hiba után ki kell segíteni a másikat, hiszen csak így lehetnek eredményesek. A következő pillanatban lehet, hogy épp az a társuk fogja megmenteni őket, akinek az előbb segítettek.

Több rövid mérkőzést játszottak, ahol hozzászoktak a győzelem és a vereség érzéséhez egyaránt. Mindegyik összecsapás végén kezet fogtak a felek. A mérkőzések előrehaladtával egyre jobban kellett koncentrálniuk, figyelniük. A szakemberek kiemelték, hogy a sportszerűség – a Fair Play – ekkor is jelen volt a meccseken, hiszen az esetleges szabálytalanságok után a diákok mindig elnézést kértek a társaiktól. A nyerteseket pedig a többi csapat és a szervezők tapssal jutalmazták.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

a 2018.08.17-i csapatépítő tréningről

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

A csapatépítő tréning célja az volt, hogy elősegítse a különböző feladatokon keresztül a különböző egyéniségek kibontakozását és a résztvevők tanulók összekovácsolódását. A csapatépítő élménytréning által, a diákok vidám hangulatban ismerhették meg egymás és önmaguk rejtett képességeit, ezáltal a mindennapokban is könnyebben veszik az akadályokat. Az egymásra utaltság által pedig reményeink szerint közelebb kerültek a csapatszellemhez és megtanulnak együtt dolgozni, tanulni, élni.

A tréning része volt egy interaktív előadás és egy foglalkozás témája az emberi kapcsolatok, az egyén és a közösség, a társadalom volt. A foglalkozás vezetője, a társadalomról, az érzelmek kinyilvánításáról, a családi kapcsolatokról, a szeretetről, a szeretet igényéről beszélgetett röviden elsőként, majd fokozatosan tért át a társadalomra: a családi életből a magánéletbe, majd a közéletbe, párhuzamba állítva a legfontosabb célkitűzéssel, amely a valós szinergiát jelenti ezek között: a tettvágy a jóra, az ambíció és a motiváció témakörére. Olyan fogalmakat tisztáztak a gyerekekkel, mint a társadalom szó eredete, a közösségi lét, a hontalan és a hajléktalan közötti különbség, ezek okai, és érintettük a politika, a döntéshozás szintjét is. Mindezt a tanulók egymásközti és a pedagógusokkal kialakított folyamatos interakcióját használva, konszenzusos beszélgetések és játékok övezték.

A bizalom – óvatosság, illetve a segítség – tettrekészség tengelyén mozgatták a játékokat, helyzetgyakorlatokat, és körüljárták, milyen az, amikor nem ismerik el az ember képességeit, tudását, vagy nem hisznek neki, és mi szükséges ahhoz, hogy a felismerés és a felszínre hozás képességét fejlesszük. Ezen a ponton indult el a valódi érzékenyítő tréning.