Célcsoport szociális kompetencia és tájékozottsági szintfelmérése
A program elindítását a bevonni tervezett célcsoport tagjainak előzetes igényfelmérése, a kiválasztás szempontjai, és kérdőívezése előzte meg. Előzetes felmérés készült a célcsoportok tanulási módszereiről, szabadidős tevékenységéről, jövőképéről. Jelen szintfelmérő feladata a kulcskompetenciák felmérése mellett a szociális körülmények egyéni értékelése, illetve az értékelései képesség szintjének megállapítása volt, amely a célcsoport tagjainak életkörülményei által is determinált szokásokról, motiváltságukról is tájékoztatni képes.
Olyan, sok esetben hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok kerültek be a programba, akiknek bár jelenlegi közösségi aktivitásuk, társadalmi kapcsolataik minimálisak, de kommunikatívak, együttműködők, vagy ugyan zárkózottabbak, de alapvetően nyitottak az új élmények, tapasztalatok iránt. Bevonásra kerültek olyan nem hátrányos helyzetű tagok is, akik egyfelől ugyan nem rendelkeznek a „halmozottan hátrányos helyzet” jogi státuszával, rászorultság alapján mégis ezen körbe tartoznának. Hiszen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű státusz külön kérelem alapján kerül megállapításra, s a térségben különböző okok miatt (ilyen a kistelepüléseken élők esetében a szégyenérzet) gyakorta nem kérik, de a vagyoni helyzet és a rászorultság indokolná. De azok a nem hátrányos helyzetű gyerekek is bevonásra kerültek, akik a társadalmi összefogás okán érintettek, és hozzáállásuk, viselkedésük, gondolkodásmódjuk példaként szolgálhat a többi célcsoportbeli tag számára is, a közös gondolkodás és foglalkozások pedig csökkenthetik a társadalmi státuszok között beékelődött szakadékot.
A szociális kompetencia definíciószerű meghatározásának nehézsége előrevetíti, hogy a szociális készségek esetében olyannyira meghatározó pszichológiai jellemzőt rendkívül nehéz mérni. A mérések általában a fogalom tartalmát kívánják valamilyen módszerrel megragadni. A mérés kapcsán két úton lehet elindulni. Az egyik megoldásban a képességek meglétét, annak szintjét kívánjuk vizsgálni. Olyan – többnyire papír-ceruza tesztekkel –, amelyek eredményeit össze lehet hasonlítani, meg lehet mondani, hogy az adott területen melyik diák mutat erőteljesebb fejlettséget. Az előző elméletek ismeretében, az egyik ilyen lehetőség a szociális problémamegoldás készségének vizsgálata. A mérőeszköz, amit alkalmaztunk, az érzelmek felismerését (magunknál és másoknál), az érzelmek szabályozását (magunknál és másoknál), az érzelmek kifejezését és problémamegoldásban való felhasználásának képességét is méri. Mindezekből érzelmi intelligencia is számolható. A skálás önbeszámoláson alapuló kérdőíves eljárások nagy előnye, hogy könnyen felvehetők és kiértékelésük sem jelent különösebb nehézséget.
Az eredmények matematikai statisztikai számítások segítségével elemezhetők, összehasonlíthatók. Ugyanakkor ezeknek a módszereknek az alkalmazásakor számos problémával is szembe kell nézni. Az egyik ilyen a szociális kívánatosságnak való megfelelés igénye. A válaszadók önkéntelenül is igazították válaszaikat egy általuk feltételezett elváráshoz, ami torzításokat eredményez. Másrészt a verbálisan megfogalmazott állítások megértése sok diák számára nehézséget okozott.
Harmadrészt az érzelmek megítélésére vonatkozó önbeszámoló már feltételez bizonyos önreflexiós képességet, az érzelmek tudatosításának képességét, ami viszont magának az érzelmi intelligenciának a jelzője is. Mindezekből látható, hogy a szociális készségek és azok szervezett rendszere nem könnyen mérhető közvetlen önbeszámolós eszközök alkalmazásával, mégis sikerült nagyjábóli helyzetképet kapni a projekt során szükséges képességekről, illetve a fejlesztés várható eredményeiről. A fenti eszközökön túl asszociatív technikákra épülő és/vagy félprojektív eljárásokat is alkalmaztunk, ami azt jelenti, hogy a teszt mellett helyzetgyakorlatokat, szituációs feladatokat is megoldottak a diákok, csoportos formában.
A teszt fontos erénye, hogy a vizsgálatban részt vett tanulók számára nem nyilvánvaló, hogy mi lenne a szociálisan kívánt válasz, illetve hogy kitöltése nem igényel fejlett verbális képességeket. Ehhez képest könnyen észlelhető volt, hogy vezetői, döntései, valamint kommunikációs készségekkel mely diákok rendelkeznek, és az is, hogy közösen tudnak-e, illetve milyen szinten tudnak dolgozni, tekintettel a színházi, társulati, közös kreatív és megvalósítási feldatokra épülő projektet.