Szerző: tarsadalmiinnov

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén pályázati projekt kiegészítő programelemeként futsal bemutatót és közös játékot valósítottunk meg harminckét pécsi diák részvételével, 10-15 éves korosztályban.

Célunk volt olyan sporttevékenység kiválasztása, amely teremben, rossz idő esetén is intenzív és élvezetes mozgást biztosít a tanulók számára. A futsal az alapok könnyű elsajátítása miatt kiváló választás volt, ezen felül a gyors játékmenet és egyszerű csereszabályok miatt tökéletesen alkalmas vegyes állóképességű fiatalok közös megmozgatására. Ha egy játékos elfárad, vagy társa szeretne játékba kerülni, a labdasportok közül a futsal játékoscsere a legkevésbé körülményes.

A futsal a labda jelenlétéből fakadó primer motiváció miatt könnyebben vonja be a fiatalokat, mint monoton mozgásismétlést vagy nagy állóképességet igénylő sportok (futás, kerékpározás), de átfogóbb mozgásélményt nyújt számos beltéri mozgástevékenységnél. A játék emellett olyan fontos kompetenciákat fejleszt, mint a társas együttműködés, a mozgáskoordináció, az azonnali döntéshozatal, vagy a gyors és hatékony kommunikáció képessége. A futsal alaphelyzetben nem igényel tanári felügyeletet, de a különböző technikai tudású és más-más terheléshez szokott diákok közös játékát a biztonság és a játékélmény minden résztvevőre való kiterjesztése érdekében jelen esetben a pedagógusok is segítették. Ennek, és a megfelelő technikai körülményeknek köszönhetően személyi sérülés nem történt.

A Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén pályázati projekt részeként 100 gyermek részvételével tartottunk korosztályos találkozót Balatonszemesen. Az eseményen a pécsi, balatonszemesi és nagykanizsai tanulók mellett jelen voltak a projekt megvalósítói is.

A rendezvényt, tekintettel a nyárvégi-tanévkezdő időpontra, közös megegyezéssel néhány ismerkedő játékkal indítottuk, amely a jelek szerint a diákok igényeivel is találkozott. Ezzel sikeresen megalapoztuk a tanulók számára azt a bizalmi-informális légkört, amelyben őszintén beszélhetnek az általuk érzékelt, korosztályukat is érintő problémákról. Ezután nagycsoportos megbeszélés keretei között ösztönöztük a tanulókat, hogy fogalmazzák meg az őket leginkább aggasztó problémákat saját szavaikkal, saját élményeik alapján.

Bár a gyerekek által megnevezett nehézségek és veszélyek között nagy település szerinti különbségek mutatkoztak, mindhárom körzetünkből említésre került a szenvedélybetegségek, a csonka családok, a bullying, az anyagi nehézségek problémaköre. Ezután a tanulókat kisebb csoportokra osztva kerekasztal-beszélgetések formájában e négy témában kerestünk lehetséges megoldásokat az adott helyzetekre a jelenlevő pedagógusok segítségével.

Nem volt célunk valós, kivitelezhető stratégiát alkotni a gyerekekkel, viszont a megfelelő kérdésfeltevéssel motiválni tudtuk a különböző szociális környezetből jövő tanulókat az együttgondolkodásra, egymás megismerésére és meghallgatására. A kiscsoportos megbeszélések eredményeit végül két-két tanuló osztotta meg a többiekkel egy összegző beszélgetés keretében.

A Balatonszemesi helyszínen megvalósult háromnapos Nyári Színházi Napok balatonszemesi, nagykanizsai és pécsi diákok (száz fő) és pedagógusok, szakmai megvalósítók részvételével jött létre. Az esemény a  Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén pályázati projekt keretében került megvalósításra.

A három konzorciumi tag közös szervezésében a tanulók kipróbálhatták magukat a színházi formanyelvhez kapcsolódó területeken, amely egyfelől felkeltette a diákok kíváncsiságát a színházi-drámai tevékenységek, a közös alkotás lehetősége iránt, valamint hatékonyan fejlesztette nyelvi kifejezőkészségüket, nonverbális kommunikációjukat, kreativitásukat, együttműködési és koncentrációs készségüket. További hozadékként workshop-rendszerű alapozó eseményen már a szerdai naptól kezdődően kialakulhattak olyan informális gyerek-gyerek kapcsolatok a különböző környezetből jövő csoportok tagjai között, amelyek a továbbiakban elősegíthetik a korosztályos találkozók hatékony tapasztalatcseréjét, a különbözőségek és közös pontok felfedezését.

A tanulók látható érdeklődés mellett részt vehettek beszédtechnikai tréningen, improvizációs játékokban, megismerhették a jelenet- és színdarabkészítés fogásait, kreatív ének-zenei-táncos gyakorlatokban és szabad játékban vehettek részt. Az intenzív képzés során nagy hangsúlyt kapott a gyerekek egymással való kommunikációjának elősegítése, amellyel elsajátíthatták a színházi pedagógiai formák alkalmazásában szükséges analitikus-értelmező befogadói attitűdöt, a közös munkához megfelelő nyelvezetet, nyitottságot, és kulcsot kaptak saját gondolataik kifejezéséhez.

A Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén pályázati projekt szerves részeként tizenkét alkalmas tréningsorozatot tartottunk a TIE módszereinek megismerése és a helyi környezetre való adaptálhatóság elősegítésére a program pécsi, szemesi és nagykanizsai megvalósítói részére.

A képzés első felében végigjártuk a Theater In Education elméleti alapjait. Célunk volt olyan tudás átadása, amelyet a munkatársak bármilyen környezetre képesek adaptálni, és felkészítettük őket a különböző területeken jelentkező szakmai kihívásokra, amelyeket a pedagógiai tevékenység során adott esetben a gyakorlatban kell megválaszolniuk. A különböző települések tanulói között jelentkező jelentős attitűd-, tudásszint- és képességbeli különbségek miatt hangsúlyoztuk a TIE mint a kognitív-, a szociális-, és a kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas pedagógiai forma széleskörű felhasználhatóságát.

A következő három találkozáson nagy hangsúlyt fektettünk a módszer gyakorlati megjelenési formáinak megismerésére, amelyet videofelvételek, konkrét foglalkozástervek és a jelenlevők tapasztalatainak megbeszélése alapozott meg. A program ezen szakaszában már felhívtuk a figyelmet a helyspecifikus kihívások és a helyi környezet különbségeire, amelyek meghatározzák az elérni kívánt pedagógiai céljainkat, és ösztönöztük a tréning résztvevőit, hogy a felkínált széles eszköztárból olyan elemeket és komplex programokat keressenek, amelyek a saját településükön felmerülő problémáknak, szervezeti struktúráknak, fizikai-kulturális környezetnek leginkább megfelelnek.

Az utolsó szakaszban így már részletes rálátásunk volt a konzorciumi tagok helyi célkitűzéseire és a települési viszonyokra, így a fent nevezett különbségekből fakadóan módunk volt a tréningvezető irányításával tematikus kerekasztal-beszélgetéseket folytatni, amelyekben a résztvevőkkel közösen részletesen megtárgyalhattuk az egyes TIE-programok és elemeik helyi alkalmazhatóságát, az adaptáció lehetséges módjait. A folyamatos interakció és utánkövetés eredményeképp megbizonyosodhattunk afelől, hogy a tréningen részt vevő munkatársak a megszerzett ismereteket további pedagógiai gyakorlatukban képesek magabiztosan használni és tovább fejleszteni.

A Balatonszemesi Latinovits Zoltán Művelődési Ház és Könyvtár adott otthont a TIE módszerek adaptációját segítő szakmai tréningnek, amelyen projektünk helyi megvalósítói vettek részt. A tréning a Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén pályázati projekt keretében valósult meg.

Előadóink interpretációjában többek között kitért az innovatív művészeti pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazhatóságára és közismereti tárgyi jelentőségére, majd vázolta a színházi-drámaórai formák erkölcsi nevelési, kompetenciafejlesztő és preventív hatékonyságát. Ezután elkülönítettük a Theater In Education-foglalkozásokat a rokon formáktól (drámaórai gyakorlatok, pszichodráma, tanítási és szakértői dráma), különös tekintettel annak határterületeire.

A módszertan ismertetésében előadónk részletesen kitért a már létező hazai és külföldi projektek kedvező tapasztalataira, és a munkaformák, funkcióik, valamint a szerkesztési szempontok leírása mellett lehetőséget teremtett a résztvevők számára, hogy a gyakorlatban, tanulói szemszögből is megtapasztalhassák az alkalmazandó módszer sajátosságait.

A tréning vezetője eközben kérdésekre is válaszolt, amelyben felmerült a TIE szakemberigénye és a módszer különböző szociokulturális hátterű fiatalokra lehetséges adaptálhatósága. A helyiekkel beszélgetve szóba került a TIE-projektek belföldi mobilitása, és a balatonszemesi diákok hazai viszonylatban kedvező helyzete e téren a veszprémi Petőfi Sándor Színház jóvoltából.

A Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén projekt keretében egy alkalmas tréninget tartottunk Nagykanizsán a projekt helyi megvalósítóinak részvételével.

Az adaptációs tréning első részében szükségszerűen el kellett helyeznünk a TIE-t (Theater in Education) a dramatikus tevékenységek között, majd a Bolton-féle beosztás alapján pontosan elkülönítettük az egyéb drámai művészeti pedagógiai műfajoktól. Ehhez már létező nemzetközi és hazai példákat hoztunk, majd az alapfogalmaktól indulva felépítettük a TIE elméleti hátterét.

A TIE innovatív jellege megmutatkozik a színházi (jellemzően nem drámaórai) forma fokozott alkalmazásában, amely lehetővé teszi egy történet mélyreható vizsgálatát ismétlésekkel, stílusváltással, lassítással, egyes részletek kiemelésével vagy akár a cselekmény megváltoztatásával, így segítve a cselekmény nézőként való mélyebb befogadását. A színházi elemek mellett a TIE drámaórákról ismert, résztvevői aktivitást igénylő munkaformákkal (konvenciókkal) egészül ki, egyaránt fejlesztve fontos alapkompetenciákat, és a tárgyalt terület hatékony megismertetésével-feldolgozásával közvetlenül is szolgálva a választott pedagógiai célokat (erkölcsi nevelés, csoportkohézió, szenvedélybetegségek és korai iskolaelhagyás prevenciója, stb.).

A tréning folyamán az elméleti ismertetés mellett a TIE széles eszköztárának számos elemét gyakorlati formában is kipróbálhatták a résztvevők, így személyes tapasztalathoz juthattak a szerkesztési elvek megértése, hatékony alkalmazása érdekében. Ezután a résztvevők kérdéseket tettek fel, amelyeket a minél teljesebb kétirányú diskurzus érdekében a tréningvezető jelenlevő munkatársak bevonásával együtt válaszolt meg, és amelyekben zömmel a TIE saját területükön való minél hatékonyabb adaptációját tárgyaltuk.

A Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén projekt keretében a háromnapos tréning-sorozat részeként elsőként Pécsen tartottunk adaptációs tréninget előadóink közreműködésével. A helyi szakmai munkatársak és partnerek részvételével megvalósult esemény keretében elsőként elhelyeztük a TIE (Theatre In Education) formát a drámai-művészeti konvenciókat alkalmazó pedagógiai típusok között Gavin Bolton besorolása alapján, majd pontosan meghatároztuk annak határait. A tréning vezetője a résztvevők számára konkrét példákkal és már megvalósult hazai és nemzetközi tapasztalatokkal szolgált, felsorolva a módszer már mérhető eredményeit és érzékeltetve annak pedagógiai jelentőségét.

A TIE komplexitása a színházi formák és a drámaórák interaktív konvencióinak párhuzamos felhasználásán alapszik, azaz egyszerre igényel színházi befogadói és létrehozói részvételt a tanulók részéről. Innovatív jellege ezen konvenciók széles eszköztárából és differenciálhatóságából fakad, tehát minden esetben a választott pedagógiai célokra, a résztvevők számára, korára, terhelhetőségére és szociokulturális környezetére szabott megoldásokkal valósulhat meg.

Az alkalmazható innovatív nevelési munkamódszerek elméleti megismerésén túl lehetőséget teremtettünk néhány konvenció gyakorlati kipróbálására is, így a résztvevők mintegy a diák szerepébe helyezkedve tapasztalhatták meg a különböző munkamódok működését és a TIE-foglalkozások lehetséges szerkesztési módjait.