Tapasztalatmegosztó rendezvény – 2020.08.30 Nagykanizsa

EFOP-5.2.4-17-2017-00008 sz. projekt keretében

 

Negyedik alkalommal (2020. 08. 30.) a tapasztalatmegosztó ülés Nagykanizsán került megtartásra. Az eseményen részt vett mindenki, aki valamilyen formában dolgozik a projekten mind a három konzorciumi tag részéről, beleértve a pedagógusokat, a helyt adó művelődési házak dolgozóit, a szakmai vezetőt és minden egyéb minőségben résztvevő szakembert.

Az utolsó megbeszélés óta megvalósultak a rendszeres havi programok, melyek az Érzékenyítő tréning; a Színházi nevelési tréning; a Workshop; valamint az esetmegbeszélések voltak.

A rendszeres programokon felül második alkalommal, társadalmi partnerek bevonásával megvalósult egy háromnapos program, mely a Döntési mechanizmus és képesség címet viselte, augusztus 27. és 29. között zajlott Balatonszemesen, illetve ezt megelőzően, 26-án egy záró konferenciát tartottunk. 2020. júliusában Nagykanizsán szupervízión vettek részt a bevont szakmai megvalósítók.

A negyedik tapasztalatmegosztó kerekasztal beszélgetés vezetésének és moderálásának feladatait a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház vezetője, Kámánné Szép Terézia látta el.

Terézia egy rövid bevezetőben elmondta, bár alapvetően egy kötetlen eszmecseréről van szó, hogy minden lehetséges téma kapcsán sorra kerülhessenek a gondolatok és az egyéni tapasztalatok megosztása, a beszélgetést a gyerekekkel megvalósult programok köré szeretné strukturálni. Ennek megfelelően délelőtt az érzékenyítő tréning tapasztalatainak megvitatásával indult a beszélgetés, melynek során nemcsak a konkrét élményekre, példákra, de javaslattételekre, a felmerült problémák lehetséges megoldásainak megvitatására is lehetőség volt. Ennek az volt a célja, hogy a program jövőbeni alakulása még gördülékenyebb és hasznosabb legyen. Felkérésre Lutter Imre Sándorné szakmai vezető röviden összefoglalta az érzékenyítő tréningek célkitűzéseit és lényegét, melyek a segítő attitűd kialakítása, a szociális és érzelmi kompetencia fejlesztése, megfelelő szintű egyéni és társadalmi felelősségvállalás kialakítása, illetve a résztvevők saját határainak és korlátainak megismerése, önismeret fejlesztés és a kommunikációs eszköztár szélesítése. Az alkalmazott módszerek között szerepel például az élményfeldolgozás, helyzetgyakorlatok, szituációs játékok. Általános megállapításként született meg a programvezetők körében, hogy remek ötlet volt szélesebb körre kiterjeszteni a részvételi lehetőséget.

A másik nagyobb téma, ami köré a beszélgetés szerveződött, a kiscsoportos megoldás volt. Nem született konszenzus abban, milyen létszámmal ideális dolgozni a témában, amellett, hogy azt befolyásolja az adott feladattípus is. Alapvetően két részre oszlott a társaság e tekintetben, s míg az elsőben minél kisebb létszámot tartottak ideálisnak egy adott kiscsoportban, hogy mindenkire megfelelő figyelem háruljon társaitól, a másodikban inkább azt látták célravezetőnek, ha valamivel nagyobb létszámú csoportokban a munka gördülékenyebben tud zajlani, mert mindenki könnyebben vesz fel csoporton belüli szerepeket. Hasznos és mindenki számára tanulságos eszmecsere alakult ki a téma kapcsán.

A második típusú foglalkozás a színházi nevelési tréning. Kézfeltevéses szavazás alapján Sebestyén Nikoletta pedagógus tartott egy bevezetőt a témának, kiemelve azokat az elemeket, amelyekről az ő ismeretei alapján érdemes megosztani a tapasztalataikat. Ezek az elemek a használt dramatikus eszköztár és a tartalom, valamint a pedagógiai szándék voltak. Az ezzel kapcsolatos beszélgetés is az addigi tapasztalatokon alapult, de kifejezetten előremutató volt. A hangsúly a jövőbeni alkalmak szervezésére, az ott használandó tartalmi elemek és eszközök megvitatására épült. Ezen felül hosszas beszélgetés alakult ki arról is, hogy milyen szinten kell elvárni bizonyos fokú művészi minőséget a célzott korosztálytól annak függvényében, hogy a program alapvetően eszközként használja a szemléletformálásra a drámapedagógiai elemeket, nem pedig drámaoktatás a cél, illetve maga a célcsoport sem művészeti érdeklődési körrel rendelkező gyerekeket érint.

A színházi nevelési tréningről folyó beszélgetést ebédszünet zárta le kora délután, és a szünet után a társalgás már a harmadik programelemmel, a workshop tapasztalataival folytatódott. A workshopok során a foglalkozásvezetők a gyerekekkel közösen oktatófilmeket néztek meg, és ezek témáiról folytattak velük eszmecserét. Minden résztvevő lehetőséget kapott kifejteni a véleményét, kérdezni mind a felnőttektől, mind a kortársaktól, illetve játékos formában dolgozhatták fel a korosztályukat érintő problémákat, melyek a filmek témái voltak. A kerekasztal beszélgetés során Hohlné Maczkó Katalin pedagógus javaslatára a korábbi tapasztalatok megbeszélése mellett terítékre került a jövőbeni foglalkozásokkor esetleg felmerülő kérdések megvitatása is, ugyanis általános tapasztalat volt, hogy a gyerekek olyan témákat és kérdéseket hoztak be az oktatófilmekkel kapcsolatos beszélgetésekbe, melyek kevésbé rutinos foglalkozásvezetőknek akár problémát is okozhattak volna. Ennek kapcsán igyekeztek kitágítani a témákat minél jobban, hogy megfelelően felkészülhessenek olyan válaszokkal, amelyek kielégítőek lesznek a gyerekek számára, de az ő szintjükön kezelik a problémát, illetve megvitattak olyan módszereket is, amelyekkel könnyen lehet kezelni a váratlan szituációkat. Ezutóbbiban a beszélgetésen résztvevő pedagógusok nagyon sok segítséget nyújtottak a többi szakembernek az általuk már régebb óta használt, bevált technikák átadásával. Mivel ebben a helyzetben mindenki tanulhatott vagy taníthatott, rendkívül tempós és mindenki számára hasznos, élvezetes beszélgetés alakult ki kérdésekkel és válaszokkal.

Mivel ezzel a témával nagyon elszaladt az idő, és mindenki szerette volna, ha terítékre kerül az összes programelem, áttértek az utolsóra, ami az esetmegbeszélés. Kalmár Czupi Adrienn arról beszélt, hogy a társalgás nagy része annak megvitatásáról szólt, hogyan lehet kezelni az esethozó személyes érzelmeit úgy, hogy az saját maga számára se öncélú legyen, és mindenki okulhasson az esetből. A megbeszélés során megvitatásra kerültek a behozott negatív érzelmek kezelésének és feloldásának technikái, valamint az empatikus érzékek kialakításának fontossága és módszer szempontjából különböző feladattípusok is. Mivel a szakemberek más-más területről hozzák a tudásukat és tapasztalataikat, a beszélgetés mindenki számára hordozott olyan információkat, technikákat, melyekkel bővíthették a tudásukat és az eszköztárukat is.

A tapasztalatmegosztás zárásaként a diskurzus moderátora, Kámánné Szép Terézia mindenkit arra kért, ha kérdése van, vagy megosztana még valamit, tegye meg, de mivel látszólag minden fontos tényezőre sor került, mindenkinek megköszönte a részvételt, majd a kerekasztal beszélgetés véget ért.

 

2020.09.12

Könyvjelző Közvetlen hivatkozás.

Hozzászólások lezárva.