Érzékenyítő tréning – Nagykanizsa – 2020. január 07.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Nagykanizsa, Miklósfai Általános Iskola

 

Időpont: 2020. január 07.

 

Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

Az ötödik alkalommal a színházi és színészi jelenlétüket szerettem volna megvizsgálni és feltérképezni játékos formában. A foglalkozás másik fontos eleme a képzelet, és a mintha-világban való létezés képessége.

 

1. A tartás felvétele és változtatása

Székek szétszórva a térben, mindenki egy széken ül, lehetőleg egymástól elszeparáltan, mindenki magára figyel. Nem veszek részt ebben a tevékenységben, kívülről vezetem a gyakorlatot. Megkértem a résztvevőket, hogy irányított instrukciókkal vizsgálják meg magukat, a testtartásukat. A továbbiakban ezeket az instrukciókat jegyzem le:

1. Természetes póz, talpak a talajon, kezek a combon lefordítva, egyenletes légzés
   1. figyeld meg a lélegzetvételedet.
   2. próbáld rendszerezni azt, legyen egyenletes, nyugodt
   3. figyeld meg a testtartást, a pózt, szoktál e így ülni, milyen érzetet kelt ez benned (nem kell válaszolni, csak figyeld meg magad)

 

 

 

2. Tedd keresztbe a lábad, minden más változatlan
   1. az előző c. pontban leírt utasításokat és a most következő kérdéseket itt is és a következő pontoknál fel lehet tenni: „szoktál e így ülni?” „ha egy ismeretlen most rád néz, vajon mit gondolhat rólad?” „változtat e valamit ez a póz az érzeteden?” „kényelmes e neked ez a póz”, stb.
3. Tedd keresztbe a kezedet is.
4. Rendeződj vissza alap ülésbe.
   1. feszítsd meg a testedet, (kb. 10 mp) majd engedd el magad
   2. nyújtsd ki a lábad és tedd keresztbe a kezeidet a mellkasod előtt
   3. terülj el a székben, próbálj minél „szélesebb” lenni, minél nagyobb területet elfoglalni
   4. húzódzkodj össze minél kisebbre, próbáld a lehető legkevesebb helyet elfoglalni a széken

 

2. Helyzetek

Eddig ugye a testtartás generált érzeteket, most legyen ez fordítva: érzeteket, helyzeteket, adtam meg a résztvevőknek, és annak megfelelően kellett változtatniuk a testtartáson:

Hogy ülsz, ha

1. Ideges vagy
2. Boldog vagy
3. Egy vitában teljesen biztos vagy benne, hogy neked van igazad
4. Anyukád rajtakapott, hogy pornót nézel
5. Mielőtt kézhez kapnád azt a témazárót, amin az évvégi kettesed múlik
6. Az első szerelmed szakított veled és otthagyott a buszmegállóban a padon
7. Első nap az új iskolában, te vagy az első, aki megérkezett az osztályterembe
8. Az egyetemi szóbeli felvételi előtt a folyosón

 

 

 

3. Történet

A következő gyakorlatban egy történeten mentünk végig, az én narrációm segítségével. A narráció egy részlete:

„Egy egyetemi előadáson ülsz

Az előadás rettentően unalmas. Olyan unalmas, hogy legszívesebben felállnál és kimennél, de pont a sor közepén ülsz, és tök kínos lenne kikecmeregni. Ránézel a telefonodra, még csak negyedóra telt el…. Ekkor tudatosul benned, hogy még legalább egy órán keresztül itt fogsz ülni.

Aztán észreveszed, hogy tőled néhány székre ül egy lány/fiú, akit már régen kinéztél magadnak. Nem is tudtad, hogy ide jár… Nagyon tetszik neked.

Eldöntöd, hogy ha vége az órának, akkor végre megszólítod…

Megpróbálod felhívni magadra a figyelmét…. De ő feszült figyelemmel hallgatja az órát, és észre sem vesz téged…”

 

A résztvevők kétféleképpen dolgoztak a foglalkozáson: először a testüket megfigyelve alakítottak ki állapotokat, majd különböző állapotok alapján alakítottak ki testhelyzeteket. A foglalkozás során biztonságosan, nyugodtan kísérletezhettek ezekkel az állapotokkal és testtartásokkal, mert ugyan térben együtt voltak, de mindenki külön-külön dolgozott. A kezdeti dekoncentráltság és oldalra tekintgetés után beleengedték magukat a gyakorlat által nyújtott lehetőségekbe, és éltek is ezekkel. Számos résztvevőnél rendkívül koncentrált állapot jött lére, sok résztvevő jutott el addig, hogy nem mutatta kifelé az állapotot, azt belül megteremtette, és tudatosan volt jelen a gyakorlatban.

 

 

Első 6 hónap foglalkozás elsődleges céljai:

• A diákok tanulják meg szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket
• Sajátítsák el a visszautasítás hatékony feldolgozásának módszerét
• Az empátia, fantázia fejlesztése, a csoport összetartozás-tudatának erősítése
• Az alázat megtapasztalása, és annak előnyeinek megismerése

• Fejlessze a tanulók:
• érzékszerveik működését
• megfigyelő és utánzókészséget
• koncentrációs képességét
• szókincs és beszédkészségét
• a kommunikációs készségét: verbalitás és metakommunikáció
• a test tudatos használatát, mozgáskészséget

 

Budapest, 2020.01.31