Érzékenyítő tréning – Balatonszemes – 2019. szeptember 20.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola

 Időpont: 2019. szeptember 20.

 Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

 


A foglalkozás elsődleges céljai:

  • A diákok tanulják meg szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket
  • Sajátítsák el a visszautasítás hatékony feldolgozásának módszerét
  • Az egymásra utaltság felismerése, a csoport összetartozás-tudatának erősítése
  • Empátiás készségek fejlesztése, kiterjesztése a perifériás tanulók irányába
  • A fentiek alkalmazása speciális helyzetű (más nemzetiségű, szegény, sérült, vagy a közösségbe később érkezett) társaik felé
  • Alapszinten az erőszakmentes kommunikáció megismertetése
  • Társas kapcsolatokhoz szükséges önbizalom megteremtése

Fejlessze a tanulók:

  • önismeretét és saját értékeik felvállalását
  • megfigyelő és utánzókészséget
  • közösségtudatát és nyitottságát egymás felé
  • szókincs és beszédkészségét
  • a kommunikációs készségét: verbalitás és metakommunikáció
  • beleélő készségét és az arra való bátorságát

 

Az első foglalkozást lehet úgymond egy új fejezet prológusának nevezni, hiszen júniusban találkoztunk a gyerekekkel utoljára. Ezen foglalkozás során megosztottuk egymással nyári élményeinket drámajátékok segítségével, illetve játszottunk néhány alap drámajátékot, szabályjátékot, hogy a gyerekek visszarázódjanak a nyár nyújtotta szórakozásból a drámapedagógia világába.

 

Név-kör

(koncentráció)

  • Körjáték- labdát dobunk, s különböző szabályok szerint mondjuk a neveket. Pl.:
  • aki kapja a labdát, az a saját nevét mondja
  • annak nevét mondjuk, akitől kaptuk a labdát
  • annak a játékosnak a nevét mondjuk, akinek dobni fogjuk a labdát
  • három nevet mondunk: akitől kaptuk, a sajátunkat, majd annak a nevét, akinek dobjuk a labdát.

 

Bumm

(reakció idő, reflex, koncentráció)

A jól ismert Bumm játék a múlt évben is óriási népszerűségnek örvendett, a gyerekek kérésére játszottunk is néhány kört.

Körben állunk, valaki középen áll. A kör közepén levő rámutat valakire a körből, és azt mondja: BUMM. A célpontnak erre le kell guggolnia, a két szomszédja pedig a feje felett „összelő”: egymásra mutatnak, és azt mondják, BUMM.

 

Megszólít- Megérint

(kommunikációs játék, érintés)

Alapjáraton egyszerű játék, különösebben nem igényel semmilyen felkészülést. A csavar ott jön, hogy a korosztályukra egyik jellemző problémát helyez fókuszba: az érintést. Azt veszem észre, hogy nem csak a másik nem érintése okoz nehézséget, hanem az azonos neműek érintése is.

 

A játékról: Vezetőként, én kezdtem a játékot, melyben a legtermészetesebb módon megszólítottam az egyik résztvevőt, és egyidejűleg egy érintést társítottam hozzá. Így ő lett a soros, és tovább kellett adnia ezt az “impulzust”: A megszólított máshoz fordul, mond neki valamit és közben megérinti.

 

Szi-szá-szú

(koncentráció, reakció idő)

Népszerűségben a Bumm után következik, néhány kört ebből a játékból is játszottunk, jól megizzasztva egymást. Maradt a kör, a gyerekek kardot formálnak a két kezükből, aki indítja a játékot, fölemeli a kardját, és azt kiáltja Szi, ezután a két szomszéd lesújtanak kardjaikkal a középsőre, azt kiáltják közben, Szá, majd a középső a levegőbe sújt képzeletbeli kardjával egy jólirányzott vágással valaki vele, s azt kiátja Szu. Aki megtörti a játék ritmusát, vagy elrontja a szavakat, halkabban mondja a kelleténél, az kiesik.

 

Fusson, aki.

(Közös pontok keresése, egymásra ismerés)

Körbeültünk, egy valaki a kör közepén maradt, és pl. azt mondta: Fusson, aki a nyáron volt külföldön. Akire igaz a kijelentés, azok fölállnak, nem ülhetnek vissza saját székjeikre, helyet kell cserélniük, közben a kör közepén levő leül egy szabad helyre, s így egy valakinek nem jut hely, ő lesz az, aki új mondatot mond a „Fusson, aki” kezdéssel.

Ezen játék fókuszában a nyári hónapok álltak.

 

Összegezve a foglalkozáson történteket, a csapat körülbelül 70%-a majdnem megmaradt a nyári szünet előtti szinten koncentráció téren, a többiekhez képest kevésbé érződött a “visszaesés”, viszont érzékelhető volt náluk is a különbség. A csapatra nézve, legalább  75%-ra csökkent a játékokba fektetett energia, intenzitás. Volt 1-2 gyerek, akik a múlt évi önmagukhoz képest meglepően visszaestek, rendkívül szétszórták a figyelmüket. A fusson az, aki játék során be is igazolódott a gyanúm, mely szerint a nyáron folytatott rendkívül sok internetezés hatása érződik rajtuk.

 

Ráhangolódtak az úgynevezett “Multi Tasking” funkcióra, hogy egyik lapról ugrálunk a másikra, egyik 6-7 másodperces videót nézünk a másik után, és ezért a játékok során is érthető volt, hogy nehezen tudtak koncentrálni egy adott játékra hosszabb ideig. A többiek, akik, elmondásuk szerint, lényegesen kevesebbet szörföltek a neten, koncentráltabbaknak bizonyultak. Az óra végére, a játékoknak köszönhetően, nagyjából sikerült felidézni a tavaszi/ nyár eleji órák jelenlétét. Abban viszont biztos vagyok, hogy a következő órán még foglalkozni kell a produktív foglalkozásokhoz kellő állapot megteremtésével.

 

Budapest, 2019.09.30.

Könyvjelző Közvetlen hivatkozás.

Hozzászólások lezárva.