Érzékenyítő tréning – Nagykanizsa – 2020. szeptember 10.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

 

EFOP-5.2.4-17-2017-00008

Színház az egész: TIE-rendszerű új színházi nevelési módszer

adaptálása, kiterjesztése a Balaton környékén

 

 

Helyszín: Nagykanizsa, Miklósfai Általános Iskola

 

Időpont: 2020. szeptember 10.

 

Foglalkozás: Érzékenyítő tréning

Sajnos márciusban tudtunk utoljára találkozni a csoporttal a járvány miatt. A projekt és a közös munka zárásaként szerettem volna, ha le tudjuk zárni azt a folyamatot, amit korábban megkezdtünk az improvizáció előkészítésével.

 

 

  1. Játék cselekményvázra

A résztvevőktől néma jeleneteket kértem az alábbi cselekményvázakra:

Kétszereplős szituációk:

  • A megpróbál puskázni B-ről
  • A összeveszik B-vel, majd kibékülnek
  • A megpróbálja meggyőzni B-t valamiről
  • A nem hagyja nyugton, nyaggatja B-t, aki elmélyülten tevékenykedik. B megelégeli, és túl hevesen reagál. A megsértődik, B megbánja, amit tett, és vigasztalni kezdi.
  • A és B közösen tevékenykedik. A már fáradt, abbahagyná. B azonban ezt nem engedi, de ennek súlyos következményei lesznek.
  • A rá akarja venni valamire B-t, amitől B ódzkodik. Végül megteszi, de baj lesz belőle.

Háromszereplős szituációk: ■ A bántja B-t: ugratja, megalázza, hatalmaskodik felette. C ezt megelégeli, és összefog B-vel, hogy véget vessenek A uralmának. ■ A és B együtt foglalkoznak valamivel, amiből kizárják C-t. C kitalál valami mást, és belekezd ebbe. Most a másik kettő ácsingózik erre a tevékenységre.

 

 

■ A és B vetélkedik C figyelméért. C dönt, kit tüntet ki érdeklődésével. A másik erre mindent elkövet, hogy elrontsa „játékukat”. ■ A és B szövetségesek, az ellenfél C. B átáll C-hez, és megfordul minden. A és B vigasztalja C-t, aki felderül, a másik kettő viszont elszomorodik.

 

  1. Akcióindítás

A résztvevőktől azt kértem, hogy helyezkedjenek el a térben. Amikor bemondok egy helyszínt, viselkedjenek úgy, mintha azon a helyszínen lennének.

Helyszínek: ■ nagy pályaudvar kora reggel, ■ nagy pályaudvar késő éjszaka, ■ nagy pályaudvar tikkasztó melegben, ■ nagy pályaudvar dermesztő hidegben, ■ meghallgatásra várók, ■ baleseti sebészet várója, ■ éjszakai mulatóhely

 

  1. Utolsó mondat

Páronként egy mondatot kaptak a résztvevők. Ők találták ki a szituáció adott feltételeit (hol, mikor, kik stb.). Az egész jelenetben egyetlen egy mondat hangozhatott el, egyetlen egyszer – a végén. A némajáték történései előkészítik a megszólalást, akkor érdemes elmondani mondatot, amikor a legnagyobb a feszültség, és már nem lehet csendben maradni.

Mondatok: ■ Keressünk egy másikat! ■ Megvárhattál volna! ■ Gyorsan hívj segítséget! ■ Ezt még megkeserülöd! ■ Ezt nem vártam volna. ■ Na most lett elegem az egészből! ■ Tudtam, hogy nem fog sikerülni. ■ Na végre! ■ Egy világ omlott össze bennem.

 

  1. Első mondat

Ugyanaz, mint az előző játék, csak az első mondat hangzik el.

 

  1. Tartalom nélküli dialógus

Megkértem a résztvevőket, hogy egy szövegsémára készítsenek egy jelenetet, amit elhelyeznek egy szituációban! A dialógus:

– Azt hittem, már sosem érsz ide.

– Látod, mennyi bajom van!

– Szerinted ez engem érdekel?

– Rendben, már itt sem vagyok!

 

 

 

 

  1. A bejelentés

Négy-öt ember játszik egyszerre, egy csoport alkot egy családot. Az összes famíliából mindenki húz egy cetlit, a lányok a lányszerepek kalapjából, a fiúk a másikból. A papíron olvashatod, hogy mi a szereped (apa, anya, húg stb.), ezt közöljétek a többiekkel. Egyikőjük azt olvashatja a lapján, hogy ő tesz fontos bejelentést, ezt viszont nem szabad elárulni előre. A vasárnapi ebéden történik meg a bejelentés. Ez a meglepetésszerű hír súlyos következményekkel jár, mindenki számára fontos, mert befolyásolja saját életét, tehát mindenkit állásfoglalásra, vitára, sőt veszekedésre sarkall. A jelenet zárása kötött: egyenként távoznak az asztaltól.

 

 

A gyakorlatok során azt tapasztaltam, hogy számos ponton hozták be a résztvevők a saját élethelyzeteiket. Érezhető volt az az igény, ahogy saját magukról és egymásról szeretnének játszani. A szituációkban rengeteg kortárs probléma ütközött ki (családon belüli konfliktusok, párkapcsolati kérdések stb.). A jeleneteken keresztül a gyerekeknek lehetőségük volt ezekről a témákról gondolkodni, esetleg megküzdési stratégiákat kipróbálni. Természetesen mindent védett környezetben, jó hangulatban. Szinte kivétel nélkül mindenki érdeklődéssel fordult a másik produktuma felé. Megtapasztalhatták, hogy mekkora jelentősége van a metakommunikációs eszközöknek, mivel a legtöbb jelenetet elemeztük, kitárgyaltuk, megosztottuk egymással meglátásainkat. A projekt zárása sajnos felemássá sikerült a járvány miatt, de a foglalkozás végén lévő beszélgetés alapján elmondható, hogy nagyon élvezték a gyerekek a foglalkozásokat, sokak teljesen új élményekkel gazdagodtak ön- és társismeretük kapcsán.

 

Második 6 hónap foglalkozás elsődleges céljai:

  • A diákok tanulják meg szabadon, nyíltan kommunikálni saját és mások iránt érzett érzelmeiket
  • Sajátítsák el a visszautasítás hatékony feldolgozásának módszerét
  • Az empátia, fantázia fejlesztése, a csoport összetartozás-tudatának erősítése
  • Az alázat megtapasztalása, és annak előnyeinek megismerése
  • Fejlessze a tanulók:
  • érzékszerveik működését
  • megfigyelő és utánzókészséget
  • koncentrációs képességét
  • szókincs és beszédkészségét
  • a kommunikációs készségét: verbalitás és metakommunikáció
  • a test tudatos használatát, mozgáskészséget

 

Budapest, 2020.09.30

Könyvjelző Közvetlen hivatkozás.

Hozzászólások lezárva.